– A kultúra felemel, a kultúra műveltséget ad, a kultúra erősít, a kultúra összetart – hangsúlyozta dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke azon az összejövetelen, melyet a magyar kultúra napja alkalmából tartottak Topolya Község Múzeumában, Az identitás megnyilvánulási formái a 21. század kezdetén című kiadványt ismertették, mely a társaság 2014. évi konferenciakötete, és a Kárpát-medencei magyarság múltját és jelenét meghatározó témákkal foglalkozó írásokat tartalmaz.
Silling Léda a kupuszinai festett bútorokról tartott előadást
A sokrétű kötet 18 tanulmányt foglal magába, melyek szerzői Csorba Béla, Lex Orsolya, Filus Erika, Pozsony Ferenc, Kavecsánszki Máté, Horváth Péter, Szőcsné Gazda Enikő, Silling István, Silling Léda, Klamár Zoltán, Fehér Viktor, Kónya Sándor, Molnár Csenge, Kovács Kata, Nagy István, Pecze Rózsa – Korenchy László és Csillik Blanka. Közülük többen tartottak rövid, érdekfeszítő előadást, köztük Klamár Zoltán, aki kutatásában a 18. század közepétől napjainkig végig kiséri a mindennapi paraszti kultúrát, paraszti életet. Három tájegységet tár fel ebből a szempontból: Bánság, Bácska és Dél-Magyarország határ menti övezetét.
– Azt vizsgáltam, hogyan éli meg identitását egyrészt a kor embere, másrészt a vidék embere. Milyen hatások érik, hogyan próbálja megtalálni magát a abban a környezetben, hogyan próbálja otthonossá tenni azt a környezetet, amiből ő vétetett, hiszen ha csak a 20. század végére gondolunk, akkor is itt óriási népmozgalmi folyamatok zajlottak le – mondta többek között. – Nagyon nagy változásban van most az identitásunk – hangsúlyozta Szőke Anna, és hozzátette: Nekünk magyar emberként kell élni az életünket. Azt nem kell kiírni, úgy kell viselkednünk, olyan kultúrát kell elsajátítanunk, olyan kultúrát kell kivetíteni más emberek irányába, hogy arról tudják, hogy én ki vagyok. Az identitásnak ezek a megnyilvánulási formái kerültek ebbe a kötetbe, a festett bútoroktól kezdve egészen addig, hogy a hármashatár mentén hogyan alakulnak át az üzlethelyiségek, a nyelvezetünk hogyan változik meg, a beolvadás, az interaktív tulajdonságok jutnak kifejezésre, hangoztatta. Fontos, hogy akármihez nyúlunk, hagyjunk jelet magunk után.
A Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke azt is tudatta, hogy a következő összejövetelükön Palicson és Szabadkán emlékeznek Penavin Olga nyelvészre, néprajzkutatóra, aki az idén lenne száz éves, Újvidéken, Temerinben és Karlócán viszont 3 napos konferencián foglalkoznak az idén 300 esztendős tekijai búcsúval.
Az összejövetelen jelen volt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Kisimre Szerda Anna, a topolyai községi tanács művelődéssel megbízott tagja is.
Komáromi Gizella
A Topolyán tanácskozott a Kiss Lajos Néprajzi Társaság: Jelet hagyni magunk után című írás a Vajdaság Ma – Délvidéki hírportálon jelent meg 2016. január 23-án.
