Szeptember 5-én hetvenedik születésnapja alkalmából köszöntötték dr. Silling István nyelvészt, néprajzkutatót, nyugalmazott egyetemi tanárt. A kishegyesi Kátai Vendégházban megtartott ünnepséget a Kiss Lajos Néprajzi Társaság szervezte.
A jelenlevőket és az ünnepeltet dr. Szőke Anna elnök, a rendezvény fő szervezője köszöntötte. Erre az alkalomra a néprajzi társaság gondozásában napvilágot látott a Silling István 70 éves című összeállítás, mely a Kulturális értékeink a Kárpát-medencében elnevezésű sorozat VII. kötete. A kiadvány húsz vajdasági és magyarországi, illetve egy kolozsvári szerző tanulmányát tartalmazza. Szőke Anna szerkesztő azt ajánlotta a köszöntőkötetben szereplőknek, hogy a vallási néprajz területéről merítsenek témát, mivel Silling tanár úrnak, akit ezúttal nem nyelvészként, hanem néprajzosként emeltek ki, ez a választott kutatási területe.
A felkérésnek Barna Gábor, Bárth János, Csorba Béla, Hallgató Imre, Keszeg Vilmos, Klamár Zoltán, Kónya Sándor, Korenczhy László, Kovács Mária, Limbacher Gábor, Lukács László, Nagy Abonyi Ágnes, Németh Ferenc, Raffai Judit, Boja Patyi Sarolta, Csuvárdity Tamara, Szalai Lilla, Silling Léda, Szőke Anna és Tóth-Glemba Klára tett eleget.
A jelen levő szerzők röviden bemutatták a tanulmányukat, és jókívánságaikat fejezték ki Silling Istvánnak. Az ünnepeltet Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte, továbbá Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke, Gondi Martina, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója a munkatársaival, Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója, Kishegyes község képviselői, valamint számos kollégája és tisztelője. A jó hangulatról a Juhász Gyula által vezetett népi zenekar gondoskodott.
Dr. Silling István, akit azok is tanár úrnak szólítanak, akiket soha nem tanított az egyetemen, meghatódottan fogadta a meglepetéssorozatot. Elmondta, hálát ad a sorsnak, hogy olyan embernek mondhatja magát, aki tudja, hova tartozik, és merre tart. Megjegyezte, a szívéhez nagyon közel áll az az idézet, amely az ünnepségre szóló meghívón állt: „Semmit sem kaptam, amit akartam. Megkaptam mindent, amire szükségem volt. És imáim meghallgatásra leltek.”
Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, 70 évesen visszafelé is kell már néznie, hogy megállapítsa, elvégezte-e, amit el kellett, feltárta-e a szülőfalujának, Kupuszinának meg a szülőföldjének, Nyugat-Bácskának azokat a néprajzi értékeit, amelyeket fontosnak tartott.
— Úgy látom, lehetnek még terveim, és vannak is. A következő könyvem, mely talán karácsonyra jelenik meg, az elmúlt tíz évben publikált tanulmányaimat tartalmazza. Van még egy dédelgetett álmom, mellyel úgy érzem, tartozom még magamnak, a családomnak és a falumnak is: a nagyon híres kupuszinai népviselet leírása. Ezt természetesen sok-sok fényképpel kellene bemutatni.
A beszámoló végén pedig én sem kívánhatok mást, csak ennyit: Isten éltesse még nagyon sokáig a Tanár urat!
Tóth Lívia
Forrás: hetnap.rs/cikk/A-70-eves-Silling-Istvan-koszontese-32691.html