Négynapos emlékkonferenciát szervezett a Kiss Lajos Néprajzi Társaság a reformáció 500. évfordulója alkalmából. A tárgyi emlékek bemutatása mellett a szervezők szerint a konferencia a célja felhívni arra is a figyelmet, hogy nemcsak a hit szemszögéből lehet megközelíteni egy-egy vallást, hiszen annak nagyon sok kulturális, művészeti, művelődési és oktatási értéke is van.
„Sem magasság, sem mélység nem rettent” – címen szervezett négynapos tudományos konferenciát a Kiss Lajos Néprajzi Társaság a reformáció 500. évfordulója alkalmából. A négy helyszínen az érdeklődők jeles szakemberek tolmácsolásában számos előadást hallhatnak a vajdasági református egyház múltjáról és jelenéről és jövőjéről is. Bajsán, Torontálvásárhelyen, Bácsfeketehegyen és Maradékon zajlott a konferencia, melynek székhelye Bácsfeketehegy volt, mert az egyben a a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöki székhelye.
Hallgató Imre egy 106 éves fotóval „illusztrálta” Simonyi Jánosról szóló előadását
A szervező dr. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság: elnöke portálunknak nyilatkozva elmondta, hogy valamennyi helyszínen hatalmas érdeklődés övezte a rendezvényt, ami tudományos konferenciák esetében szokatlan jelenségnek számít. Az ötlet egy ilyen konferencia megszervezésére akkor született meg, amikor a debreceni Doktorok Kollégiumának tavalyi ülésén az emlékév kapcsán ezt felvetette. A konferencia helyszínei által három régiót felölelt, Bánátot, Bácskát és Szerémséget és Bácskában azért két helyszínt, mert itt a protestáns egyházak közül a református és az evangélikus gyülekezet is megtalálható. A négynapos rendezvény csütörtökön Bajsán különféle kegytárgyak kiállításával kezdődött. A bajsai helyi közösség nagytermében megnyílt kiállításon látható volt többi között Biblia 1720-ból, továbbá kelyhek, kézimunkák, egyházi dokumentumok. Szőke Anna szerint külön köszönettel tartoznak Th. Mgr. Dolinszkyné Báthory Márta evangélikus esperesnek, aki készségesen segített a szervezésben. Torontálvásárhely esetében pedig Beszédes Mária lelkésznő nevét kell megemlíteni. Az előadók és vendégeik az eleméri Szent Ágoston-templomot, Kiss Ernő aradi vértanú tábornok végső nyughelyét is felkeresték. Megálltak továbbá Nagybecskereken is, tiszteletüket téve a Béga parti város református híveinek templomában. A torontálvásárhelyi találkozás során végül a templom felújításra váró orgonája is megszólalt. Az ódon templomfalak a XLII. Zsoltár első verssorait (Mint a szép, híves patakra…) visszhangozták, Tóth Zsolt helybéli kántor tolmácsolásában. Bácsfeketehegy pedig azért volt még fontos helyszín, mert a 90 százalékban tudományos fokozattal rendelkező előadók itt voltak elszállásolva ez alatt a négy nap alatt és így esténként sor kerülhetett még a nagy beszélgetésekre, tudományos eszmecserékre, a szakmai tapasztalatok megosztására.
Dr. Szőke Anna szerint a tudományos konferencia keretében egyrészt törekedtek a tárgyi eszközök bemutatására is. A bajsai kiállítás mellett Bácsfeketehegyen egy az általa jegyzett 55 nagyképből fotókiállítás keretében a Vajdaságban található református és evangélikus templomokat mutatták be. A tárlat a Jelt kell hagyni magunk után – vajdasági evangélikus és református templomok címet viseli. A konferencia keretében a reformációhoz köthető jelen személyiségek élettörténetét is feldolgozták, valamint, hogy ezek a vallási eszmék hogyan hatottak az oktatásra. A „jelt kell hagyni magunk után” jelmondat pedig azt is jelenti, hogy voltunk, vagyunk és szeretnénk is itt maradni.
A szervező a „Sem magasság, sem mélység nem rettent” címválasztásról is nyilatkozott, aminek természetesen szimbolikus üzenete van. Elmondása szerint azért választotta ezt a zsoltárból származó idézetet, mert egyben arra utal, hogy ha nagyon akarunk valamit és kitartóak vagyunk, akkor meg tudjuk valósítani és semmitől sem kell megrettenni. A négy nap alatt a Kárpát-medence területéről érkezett harmincöt szakember értekezett az evangélikus és a református vallásról, részletekbe menően, tudományos megközelítésben. Vasárnap Maradékon folytatódik és zárul is egyben a tudományos konferencia. A Tarcal-hegység lankáin elterülő település mintegy 2000 lakosának negyede megőrizte magyarságát és vallását is. Az ottani református egyházközösség jelenét és múltját Halász Dániel lelkipásztor ismerteti.
Tóth Péter
A Négynapos tudományos konferencia a reformáció 500. évfordulója alkalmából című írás a Vajdaság Ma – Délvidéki hírportálon jelent meg 2017. július 1-én.
