Önazonosság, azonosságtudat, identitás. Ezek a fogalmak olyan társadalmi jelenségeket takarnak, amelyek – különösen a vajdasági magyar közösség számára – rendkívül fontosak lehetnek. Az identitáskutatás különböző kérdéseiről tartanak kétnapos nemzetközi néprajzi konferenciát Kishegyesen.
Egy ház kinézete, a magyarosnak mondott bajusz vagy éppen a turulmadár – ezek mind olyan kulturális jelenséggé válhatnak, amivel azonosulnak egyes magyarok, és az önazonosságuk, identitásuk szerves részévé válik. Többek közt ennek a folyamatnak a mikéntjét kutatja a néprajz és a kulturális antropológia. Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem professzora: „A nagyvilágban mozgolódó, szétszóródó emberek annak a hiányát és szükségét érzik, hogy legyen egy biztos hely a talpuk alatt, tehát keresik a gyökereiket.”
Azaz egy szilárd identitást. De nemcsak kapaszkodóként lehet fontos a szilárd ön- és közösségi kép. Kinda István, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója: „Ez az élet természetes velejárója. Az identitásokat először letisztázzuk, és akkor tudunk az érdemi munkára koncentrálni.”
Vagyis ha valaki tisztában van azzal, hogy miként néz ki a saját vagy más identitása, könnyebben találja meg a helyét a világban. Végül pedig a nemzeti közösségek nem mindig problémamentes életében is fontos szerepet játszik az önazonosság. Voigt Vilmos, professor emeritus, néprajzkutató, Eötvös Lóránd Tudományegyetem: „Minden közösségnek mindig van identitása, ezt néha jobban felismeri, néha kevésbé. Néha fel sem ismeri, de a környezete érzékelteti vele nagyon gondosan.”
A szerbiai, magyarországi és romániai előadók részvételével zajló konferenciát a vajdasági Kiss Lajos Néprajzi Társaság szervezte. Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke: „Szeretnénk kétévenként rendezni egy nagyobb horderejű kárpát-medencei néprajzi tanácskozást. Ez most az első úgymond nemzetközi konferencia.”
A konferencia megnyitóján több vajdasági magyar politikus is megjelent. Pásztor István, a tartományi képviselőház és a VMSZ elnöke szerint a vajdasági magyar politikának szót kell értenie a tudományossággal, így a néprajzzal is, mivel az uniós csatlakozási folyamatban szükség van a tudásukra. „Ha ezekből a tárgyalásokból, a tárgyalási helyzetet, esélyeket megalapozó platformkiépítési folyamatból kimaradunk, akkor nem lesz senki, aki a mi érdekeinkről számot fog vezetni.”
A kétnapos konferencián összesen 32 előadást hallhatnak az érdeklődők.
A Konferencia az identitáskutatásról Kishegyesen című írás a Pannon RTV híroldalán jelent meg 2014. február 21-én.
