Kálmány Lajos néprajzkutatóra emlékeznek

A Kiss Lajos Néprajzi Társaság szervezésében Kálmány Lajos (1852-1919) néprajzkutatóra emlékeznek, halála 100. évfordulója alkalmából. A szeptember 28-án és 29-én sorra kerülő rendezvények társszervezője a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület és az egyházaskéri Banaticum Kutatóközpont. Megszervezését a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkárság is támogatja.

A kétnapos rendezvény szeptember 28-án, szombaton 10 órakor Csókán kezdődik. A Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület székházában a Tisza mente utca 18-as szám alatt várják 9 órától a meghívott vendégeket. A köszöntőket követően Beszédes Valéria, Boja Patyi Sarolta, Raffai Judit, Silling István és Limbacher Gábor előadását hallgathatják meg. Mindegyik előadás Kálmány Lajos életét és munkásságát dolgozza fel, különféle megközelítés alapján. Délután Németh Ferenc, Kónya Sándor, Pastyik László és Bárth Sándor értekezik. Vasárnap a reggeli után a csoport közös járművel utazik el Egyházaskérre, ahol Fehér Viktor etnográfus kalauzolja majd a vendégeket. Fehér Viktor tartja meg az első előadást is, majd dr. Szőke Anna értekezése következik. Ezután körbejárják Kálmány Lajos észak-bánáti gyűjtési helyeit. Padéra, Szajánba és Feketetóra látogatnak. Az Egyházaskérre történő visszatérést követően megkoszorúzzák a helyi templomkertben Kálmány Lajos emléktábláját. Alkalmi beszédet mond Dévavári Beszédes Valéria. A Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke, dr. Szőke Anna az egyházaskéri vadászotthonban összegzi majd a két nap tapasztalatait végezetül. Dr. Szőke Anna azt is elmondta, hogy a kétnapos rendezvény nyitott jellegű, a megemlékező konferencia mindkét napján esedékes előadásokra szeretettel várnak minden érdeklődőt.

Kálmány Lajos magyar néprajzkutató, katolikus pap pótolhatatlanul nagy értékű folklórt mentett meg a múlt századi Alföld egészében még tradicionális világából. Az addig túlnyomórészt tündérmesére, régies balladára és lírai dalra figyelő népköltési gyűjtést számos új műfaj tudatosításával gazdagította. A Szegedről kirajzott paraszti népesség történeti, katonai énekeiből, betyárballadáiból, hiedelemtörténeteiből, világi és vallásos mondáiból neki köszönhetően maradt fenn sok az utókornak. Gyűjtéseit maga szerkesztette egybe, majd a saját pénzén adta ki, már 1877-től kezdve. 35 évet töltött a papi pályán, utoljára Csanádpalotán volt segédlelkész. 1910-ben betegsége miatt nyugdíjazták. Visszaköltözött Szegedre, még pár évig gyűjteményeivel foglalkozott. Végül nagy nyomorban és magányban halt meg. Szegeden érte a halál, a szegedi Dugonics temetőben nyugszik. Hagyatékát Móra Ferenc vásárolta meg a Somogyi-könyvtár számára. A hagyaték később, a levelezés kivételével, a Néprajzi Múzeumba került. Mitológiai feldolgozó munkáját, s a vallási néprajzzal kapcsolatos tanulmányát a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte, s közreadta még életében.

A Kiss Lajos Néprajzi Társaság az újvidéki Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság civil szervezet keretében 1990-ben szakosztályként alakult meg. 1997-ben önálló civil szervezetté vált. A Vajdaságban tevékenykedő, a néprajzzal hivatásosan vagy kedvtelésből foglalkozó kutatók munkájának az összehangolását tűzték ki célul. Kitartó munkával sikerült egy átfogó gyűjtőhálózatot kialakítani. Kutatási programok és tudományos konferenciák szervezését is sikerrel vállalják fel. A tanácskozásai és általuk szervezett konferenciák anyagait nyomtatásban is rendszeresen publikálják.

Tóth Péter

Forrás: www.vajma.info/cikk/tudomany/6186/Kalmany-Lajos-neprajzkutatora-emlekeznek.html