Kedden este a kishegyesi tűzoltóotthon nagytermében tartott előadást dr. Szőke Anna néprajzkutató. Anna-napi előadásainak már több éves hagyománya van, s ezúttal magát az Anna-napi búcsút választotta témának. Az előadás kapcsán a néprajzkutató elmondta, hogy az Anna-napi búcsúk hagyománya az egész Kárpát-medencében fellelhető.
– Különösen érdekes, hogy palóc földön van a legtöbb Szent Anna-templom és a legtöbb Szent Anna-napi búcsú. Előadásomban párhuzamot vontam palócföld és Kishegyes között, mivel tudjuk, hogy a falu egy része Békésszentandrásról származik, viszont sokan érkeztek Nógrád és Hont megyéből. Épp ezért elég sok a palóc hagyomány itt a faluban. Már régóta kutatom, hogy miért a Szent Anna nevet kapta a templom, de még nem találtam hozzá megfelelő forrásanyagot. Személyes véleményen, hogy összefügghet azzal, hogy palócföldön nagyon nagy Szent Anna-kultusz van, s ezt eleink elhozták magukkal. Érdekesség, hogy palócföldön ekkor szolgáltatnak szentmisét a nagyszülőknek, mivel Szent Anna Jézus nagyanyja volt. Kishegyesen viszont ennek nincs hagyománya – mondta el Szőke, majd arról is szólt, hogy mifelénk torkos búcsúnak is nevezték a templombúcsút. A szent búcsú a zarándoklatokra vonatkozik, a templombúcsú viszont helyhez kötött, és ilyenkor terített asztal várja a vendégeket. Innen kapta a torkos búcsú nevet – fogalmazott a néprajzkutató.
A búcsú az az alkalom, amikor az elszármazottak hazajönnek és a történelmi falu találkozik egymással – mondta el Szőke. Ezt az alkalmat nem tették téli időszakra, ügyeltek arra, hogy Szent Györgytől Szent Márton-napig szenteljék fel a templomokat. Ilyenkor lehet nagy bált tartani, mulatozni, s ezért a templombúcsúkor ütközik az egyházi és a világi. A szentbúcsúkra ez nem jellemző – fogalmazott a néprajzkutató, majd arról is szólt, hogy templombúcsúkor a nagymisére legalább három papot hívtak, ezzel is emelve a jelentőségét.
A torkos búcsú elnevezés mellett a templombúcsúk növényekről is kaptak nevet – árulta el a éprajzkutató. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy milyen növény ért az adott időszakban. Az Anna-napi búcsú pl. a tökös búcsú nevet kapta, mert ekkor érik a tök.
Valamikor a templombúcsút az adott napon tartották, de mára már ez megváltozott – számolt be a néprajzkutató.
– Hatvan-hetven évvel ezelőtt, amikor bejött a gyáripar, az embereknek hét közben dolgozniuk kellett, és nem tudták elhagyni a munkahelyüket. Épp ezért a templombúcsú időpontja eltolódik, és nem a templom névadó szentjének napján, hanem a hozzá legközelebb eső vasárnapon tartják. Kishegyesre is ez a jellemző – mondta el Szőke.
Az Anna-napi rendezvénysorozat dr. Szőke Anna előadását követően egy kicsit szünetel, és a következő programokra csak július 26-án, pénteken kerül sor. Anna-napi szentmise lesz 18 órakor a Szent Anna-templomban, 18 óra 30 perckor pedig öregfiúk kézilabda-mérkőzés a kézilabdapályán Kishegyes és Topolya csapatai között, majd 21 órakor pedig koncert és diszkóest kezdődik: A Story kávézóban DJ Dominik lép fel, a Dombos Wine Clubban pedig a Karaván Família.
L.J.
Forrás: www.magyarszo.rs/hu/4048/vajdasag_kishegyes/205505/Az-Anna-napi-b%C3%BAcs%C3%BAr%C3%B3l.htm