A vajdasági magyar családok átalakulása a II. világháború után

A vajdasági magyar családok átalakulása a szocialista Jugoszláviában 1945 és 1990 között címmel tartott tudományos konferenciát a Kiss Lajos Néprajzi Társaság a topolyai Művelődési Házban.

Jézuska és Télapó, avagy a vajdasági magyarok karácsonyi és újévi szokásai a szocializmus időszaka alatt, A zárt közösségek megszűnése, Földet vagy iskolát? – csak néhány cím a nyolc előadásból, amelyek a családkonferenciáján elhangoztak.

Szőke Anna, elnök, Kis Lajos Néprajzi Társaság: „Azt a periódust szerettük volna feldolgozni, amely ki kell mondani, nem igazán van még feltárva, ez a második világháborútól 1945-től 1990-ig. Hogyan alakultak át a családok, milyen tényezők, mely tényezők voltak azok, amelyek oda vezettek, hogy felbomlik a zárt közösség és egy egészen új trend alakul ki.”

Nyugat-bácskai Szűzanya-emlékek címmel jelent meg Silling István és Silling Léda legújabb kötete, amelyet bemutattak a tanácskozáson.

Silling István, szerző, néprajzkutató: „A nyugat-bácskai szabadtéri Szűzanya-emlékeket kutattuk fel, vizsgáltuk, azokat írtuk le és mutatjuk be. Nagyon szép, szinte fotóalbumszerű kiadvány, a Fórum adta ki. Arról van szó, hogy a 18. századtól napjainkig milyen Szűzanya-emlékek születtek.”

A konferencián hét önkéntes, amatőr gyűjtő részesült a Kiss Lajos Néprajzi Társaság díjában, akik a folklór és a tárgyi kultúra terén sokat tettek azért, hogy hagyományaink megmaradjanak.

Dragosavac Viktor

Forrás: https://pannonrtv.com/rovatok/tarsadalom/vajdasagi-magyar-csaladok-atalakulasa-ii-vilaghaboru-utan