Népi hagyományok nevű tantárgy programja – IV. osztály

A tárgy célja és feladatai

A Népi hagyományok nevű választható tantárgy kapcsán ennél a korosztálynál már a múlt, a hagyomány, a népi kultúra felé való orientálódás mellett a hagyományos népi kultúra egyes új területeinek a megismerése, az egyes elemek közötti különbségek és azonosságok megértése és megfogalmazása, az eltérések diakrón szemléletének kialakítása és a néprajzi alapfogalmak és rendszerek megismertetése a cél. Továbbra is feladatunknak tartjuk a néprajz egyes forrásainak a bemutatását, azzal a céllal, hogy a tanulók felismerjék azt a tényt, hogy a népi kultúra, a valamikori életmód elemei saját világukban is megtalálható. A feldolgozandó témák, az összehasonlító módszer alkalmazásával megfelelő teret biztosítanak a népi kultúra történeti rétegeinek, az eddig tanultak alapján a néprajzi alapfogalmak megismertetésére. Ezzel elősegítjük, hogy a tanulók a feldolgozott témákat időbeli és rendszerbeli síkon elhelyezve tudják szemlélni.

A nemzeti és a helyi értékek megismerése, a saját és a körülöttünk lévő kulturális sokszínűség bemutatása által a tantárgy feladata a tanulók egészséges lokálpatriotizmusának és identitástudatának a kialakítása is.

Témakörök és tartalmak

A tantárgy negyedik osztályos programjának az elkészítésénél figyelembe vettük a szerbiai program által előrelátott témákat (közlekedés, népi hangszerek, néprajzi intézmények és gyűjtemények, stb.) Ezek a vajdasági néprajzban játszott szerepük arányában fordulnak elő programunkban. A következő témák feldolgozását ajánljuk:

  • Néprajzi alapfogalmak
  • A népköltészet jellemzői
  • Néprajzi intézmények és gyűjtemények
  • Vallási néprajz (búcsújárás)
  • Közlekedés
  • Halászat
  • Az emberélet fordulóihoz kötődő népszokások: (keresztelő, lakodalom, halál)
  • A temető néprajza
  • Településem múltja (különböző korú emlékek, múlt tárgyai a múzeumban, illetve egyéb gyűjteményekben )
  • Népi táplálkozás (étkezési szokások, ünnepi ételek stb.)
  • Naptári ünnepeinkhez kapcsolódó népszokások (Mikulás, Luca, karácsony, szilveszter farsang, húsvét, nyári ünnepek)
  • Névnapok
  • Nemzeti ünnepeink (Március 15.)
  • Népi gyermekjátékok (eszközös játékok, mozgásos játékok, párválasztó játékok, mondókák)
  • Népballada
  • Népmesék
  • Mondák (betyárok)
  • Egyéb kisepikai műfajok (közmondások, szólások, találós kérdések)

A tantárgy megvalósításának módja

A tantárgy célja, feladatai, valamint a kiválasztott témák a tantárgy megvalósításának a módját is meghatározzák. A negyedik osztályos tananyag amellett, hogy a tanulók már meglevő (előző osztályokban tanult), illetve a környezetükből könnyen megismerhető népi kultúrára vonatkozó tudására alapoz, új ismeretek megismerését is előlátja. A tanulókat pedagógusnak rá kell vezetnie arra, hogy a városi és a falusi, valamint a történeti adatok és gyakorlati tapasztalatok alapján összehasonlításokat végezzenek, és ennek az eredményeit meg is tudják fogalmazni. Ez alapján a tudásukat a néprajzi alapfogalmak megismerésével rendszerbe tudják helyezni. Ennél a korosztálynál nagyon fontos az önálló, egyéni munkára való ösztönzés. Ezt legkönnyebben beszámolók készítésével érhetjük el, ahol már nemcsak a tanulók önálló adatszerzése, hanem a gondolkodásban kialakított történeti szemlélet tükröződése is a cél.

A tananyagot továbbra is játékos formában, a gyerekfolklór, a népmese, az epikus műfajok, a népi gyerekjátékok, proverbiumok, tárgyi emlékeken, fényképeken, a napjainkban még meglévő, a gyerekek által is megélt népszokásokon, a családból illetve egyéb forrásokból ismert, a népi kultúrához kapcsolódó ismereteken keresztül próbáljuk megközelíteni, mindehhez társítva  az elméleti oktatást is.

A fentiek mellett továbbra is szerencsés, ha a pedagógus ennek a tantárgynak a tanításakor a család, a szakemberek, a helyi specialisták, helyi művelődési élet aktív résztvevőinek segítségét is kéri. Emellett nagyon fontos, hogy a térségre vonatkozó szakirodalom megismerésével a pedagógus önmagát is képezze. Ebben lehet segítségére a program végén megadott tematikus szakirodalom.

Irodalom

Kézikönyv jellegű összefoglaló néprajzi munkák
Balassa Iván: Határainkon túli magyarok néprajza. Budapest, 1989.
Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. III. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978–1979. 2. sz.
Beszédes Valéria: Örökség. Kis magyar bácskai néprajz. Szabadka, 1995.
Kósa László – Szemerkény Ágnes: Apáról fiúra. Néprajzi kalauz. Budapest, 1998.
Ortutay Gyula – Balassa Iván: Magyar néprajz. Budapest, 1979.
Ortutay Gyula (szerk): Magyar néprajzi lexikon. I–VI. 1980.
Papp Árpád (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlasza. Szabadka, 2002. CD
Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003.
Pénovátz Antal: Vajdasági magyar néprajzi kalauz. Újvidék, 1979.
Voigt Vilmos (szerk.): A magyar folklór. Budapest, 1998.

Pedagógiai módszertani munkák
Barsi Ernő: Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában. Budapest, 1992.
Beszprémy Katalin (szerk.): Népi játszóház. Szöveggyűjtemény és segédanyag a Népi játszóházi foglalkozásvezetői tanfolyam hallgatói számára. Budapest, 2002.

Népi vallásosság
Beszédes Valéria (szerk.): A jó Isten dicsőségére. Írások a vajdasági magyarság népi vallásosságáról. Szabadka, 2000.
Silling István: Templomok, szentek, imádságok. Tanulmányok a vajdasági népi vallásosság tárgyköréből. Újvidék, 1993.
Silling István: Népi vallásosság In: Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 131–152.

Népszokások
Bodor Anikó: Népszokások karácsonytájt: a karácsonyi ünnepkör régi népszokásainak mai jelentősége. Új Kép, 1998. dec.10. 9–12.
Borús Rozsa: Topolyai népszokások. Újvidék, 1976.
Burány  Béla: Ünnepek, szokások, babonák I–II. Újvidék, 2000.
Jung Károly: Az emberélet fordulói. Gombosi népszokások. Újvidék, 1978.
Jung Károly: Régiek kalendáriuma. Heti jegyzetek az esztendő népi hagyományvilágáról. Újvidék, 2000.
Jung Károly: Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc a néphagyomány tükrében. Tanulmányok, 32. 1999. 25–36.
Papp  György: Betlehemnek nyissunk ajtót! Szeged, 1994.
Penavin Olga: Népi kalendárium. Újvidék, 1988.
Varró Zsuzsanna: A karácsonyi ünnepek énekei. Új Kép, 1998. dec. 10. 13.

Gyermekjátékok
Bodor Anikó: Énekelt népi gyerekjátékok. (Vajdasági magyar népdalok IV.) Újvidék, 2009.
Burány Béla: A mi utcánk játékai. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1972. 11–12. 147–216.
Burány Béla:  Hej, széna, széna. 120 vajdasági magyar gyermekjátékdal. Zenta, 1973.
Lábadiné Kedves Klára: Barkócakoszorú. Alfalusi (Drávaszögi) népi játékszerek. Eszék, 1984.
Matijevics Lajos: A kishegyesi kiszámolók. Tanulmányok, 1969. 187–222.
Matijevics Lajos: Tíz, tíz tiszta víz. Jugoszláviai népi mondókák. (Hagyományaink 7.) Újvidék, 1976.
Molnár Gyöngyi – Papp László: Csoncsikó. Morovici gyermekvilág. Bácskossuthfalva, 2008.

Népmese és monda
Beszédes Valéria: Jávorfácska. Félszáz szajáni népmese. Szabadka, 1978.
Beszédes Valéria: Sërëgék szárnyán. Szőcs Boldizsár meséi. Szabadka, 2005.
Bori Imre: Idő, idő tavaszidő. A jugoszláviai  magyarság népköltészetéből. Újvidék, 1971.
Jung Károly: Szépen zengő pelikánmadár. Jugoszláviai magyar népmesék. Újvidék, 1986.
Katona Imre – Bori Imre – Beszédes Valéria: Pingált szobák. Borbély Mihály meséi. Kálmány Lajos gyűjtése. Újvidék, 1976. (A kötet végén Borbély Mihály gyermekeinek meséivel.)
Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék. I–II. (ÚMNGY XVI, XIX.) Budapest-Újvidék, 1984.
Penavin Olga: Jugoszláviai magyar diakrón népmesegyűjtemény. I–II. Újvidék, 1993, 1996.
Raffai Judit: A Rézmonyos. Ludasi népmesék. Szabadka, 2000.
Raffai Judit: A mesélő ember. Szűcs László bácskai parasztember meséi. Budapest, 2001.
Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya. Útmutató mesemondók, pedagógusok és minden népmesekedvelő számára. Budapest, 2004.
Raffai Judit: Epika. In: Papp Árpád–Raffai Judit–Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 173–192.
Raffai Judit (szerk.): Vajdasági történetek Mátyás királyról. Újvidék, 2008.
Tőke István: Mosolygó Tisza mente. Zentai, Zenta környéki élcek, népi anekdoták. Újvidék, 1983.

Kisepikai prózaműfajok
Lábadi Károly: Hold leltette, Nap felkapta. Drávaszögi magyar találósok. Eszék, 1982.
Lábadi Károly: Ahogy rakod tüzed. Drávaszögi magyar proverbiumok. Eszék, 1986.
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Budapest,1966.
Raffai Judit: Epika. In: Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 173–192.
Virág Gábor: Kishegyesi találós kérdések. Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1973. 15. 133–160.

Javaslat a részletes tanmenetre

Az órák sorszáma Tanítási egység
1 A múlttal találkoztam a nyáron! A nyári élmények megbeszélése.
2 Mi a búcsú? A búcsújárás szokása. Környékünk legjellegzetesebb búcsújáró helyének bemutatása, kialakulásának eredetmondája.
3 Őszi betakarítás. A szüret, a szüreti bál régen. Szüreti napok napjainkban.
4 Gyümölcsökre vonatkozó találós kérdések, közmondások, szólások és gyerekjátékok.
5 Szárazföldi közlekedés régen. A ló, az ökör, a bivaly, a kocsi, a szekér, a hintó.
6 A Duna és a Tisza néprajza. Gyűjtögetés, halászat, ártéri gazdálkodás. Vízi közlekedés és áruszállítás régen.
7 Népszokások. Az emberélet fordulói. A születéstől a halálig.
8 Halottak napja. A temetők néprajza. Településünk temetői.
9 Ismétlés
10 A névadás szokása. Őszi névnapok Katalin, András és a hozzájuk kapcsolódó szokások. Névnapi köszöntők.
11 Advent. Mi a böjt? Étkezési és viselkedési szokások.
12 Adventi jeles napok. Mikuláshoz és Luca napjához kapcsolódó szokások (Luca napi búza, szék, pogácsa, kalendárium, tilalmak, stb.)
13 Készülődés a karácsonyra. Karácsonyi köszöntés. Karácsonyi kántálás vagy kóringyálás, illetve az angyali vigasság szokása. Karácsonyi énekek tanulása. Mézeskalács illetve más karácsonyi dísz készítése.
14 Karácsony böjtje (ismétlés) A karácsonyi asztal. Mit szoktak enni karácsonykor és mit esznek szilveszterkor?
15 Kis karácsony, nagy karácsony. Aprószentek napja. Újévi és névnapi köszöntők. Újévi köszöntő megtanulása.
16 Lakodalmak ideje, szokásrendje régen és ma. Lakodalmi muzsikusok. Esküvői fényképek gyűjtésének szempontjai.
17 Így esküdött a dédanyám, illetve a nagyanyám. Az esküvői ruha régi fényképek alapján. (beszámolók).
18 Így esküdött anyukám. Az esküvői ruha régi fényképek alapján. (beszámolók). Az esküvői ruhának a változása a fényképek alapján.
19 Farsangi bálok régi táncai és zenészei. A táncrend. Népzenehallgatás.
20 Rózsa Sándor és a helyi betyárok. Történelmi mondáink a betyárokról.
21 A népballadák. Betyárokról szóló balladáink.
22 Mesemondás szokása. Egy mese két változata (Csalóka Péter)
23 A népköltészet jellemzői a mesemondás példáján.
24 Kik voltak a honvédek? Településünk 1848-as emlékei. Katonadalok tanulása.
25 Játszunk lakodalmat! Az emberélet szokásainak ismétlése. Párválasztó gyerekjátékok.
26 A kálvária és az útszéli keresztek.
27 Az ajándékozás szokása. Egy húsvéti vásár meglátogatása.
28 Mi a néprajz? A négy év alatt tanultak rendszerbe foglalása. Tárgyi néprajz, társadalomnéprajz, folklór. A néprajzi adatszerzés módjai? Hogyan kérdezzek?
29 Múzeumlátogatás. A néprajzi tárgyak. A néprajzi gyűjtemények.
30 Múzeumlátogatás. A néprajzi tárgyak. A néprajzi gyűjtemények.
31 A változó hagyomány. A hagyományápolás módjai napjainkban. Találkozás egy néptánccsoport, illetve más hagyományápoló csoport tagjaival.
32 Három generáció (dédszüleim, nagyszüleim, szüleim) élete. Hogyan változtak meg táplálkozási szokásaink? (Beszámolók)
33 Három generáció (dédszüleim, nagyszüleim, szüleim) élete. Hogyan változtak meg az ünnepeink? (Beszámolók)
34 Három generáció (dédszüleim, nagyszüleim, szüleim) élete. Hogyan változott meg a házunk? (Beszámolók)
35 Az eddig tanultak összefoglalása, ismétlés
36 Közös sárkánykészítés