Népi hagyományok nevű tantárgy programja – III. osztály

A tárgy célja és feladatai

A Népi hagyományok nevű választható tantárgy kapcsán ennél a korosztálynál már a múlt, a hagyomány, a népi kultúra felé való orientálódás mellett a hagyományos népi kultúra egyes új területeinek a megismerése, az egyes elemek közötti különbségek és azonosságok megértése és megfogalmazása, az eltérések diakrón szemléletének a kialakítása a cél. Továbbra is feladatunknak tartjuk a néprajz egyes forrásainak a bemutatását, azzal a céllal, hogy a tanulók felismerjék, azt a tényt, hogy a népi kultúra, a valamikori életmód elemei a saját világukban is megtalálható. A feldolgozandó témák, az összehasonlító módszer alkalmazásával megfelelő teret biztosítanak a népi kultúra történeti rétegeinek a megismertetésére. Ezzel elősegítjük, hogy a tanulók a feldolgozott témákat időbeli síkon elhelyezve tudják szemlélni.

A nemzeti és a helyi értékek megismerése, a saját és a körülöttünk lévő kulturális sokszínűség bemutatása által a tantárgy feladata a tanulók egészséges lokálpatriotizmusának és identitástudatának a kialakítása is.

Témakörök és tartalmak

A tantárgy harmadik osztályos programjának elkészítésekor figyelembe vettük a szerbiai program által előlátott témákat (mesterségek, néphit, ünnepek, stb.) Ezek a vajdasági néprajzban játszott szerepük arányában fordulnak elő programunkban. A következő témák feldolgozását ajánljuk:

• A településünk mesterei. (Céhek, mesterek, iparosok)
• Mesterségek
• Földművelés
• Állattartás
• Népi hiedelmek
• Gyógyító emberek (borbély, táltos, javasasszony)
• Településem népi vallásosságának a múltja
• Népi táplálkozás (disznótor, ünnepi ételek)
• Naptári ünnepeinkhez kapcsolódó népszokások (karácsony, farsang, disznótor húsvét, Szent György napja, pünkösd)
• Dramatikus népszokások: betlehemezés
• Nemzeti ünnepeink (Március 15.)
• A névnap, köszöntők
• Népi gyermekjátékok (eszközös játékok, mozgásos játékok, párválasztó játékok, mondókák)
• Népmesék
• Mondák
• Egyéb kisepikai műfajok (közmondások, szólások, találós kérdések).

A tantárgy megvalósításának módja

A tantárgy célja, feladatai, valamint a kiválasztott témák a tantárgy megvalósításának a módját is meghatározzák. A harmadik osztályos tananyag amellett, hogy a tanulók már meglevő, illetve a környezetükből könnyen megismerhető népi kultúrára vonatkozó tudására alapoz, új ismeretek megismerését is előlátja. A tanulókat a pedagógusnak rá kell vezetnie arra, hogy a városi és a falusi, valamint a történeti adatok és gyakorlati tapasztalatok alapján összehasonlításokat végezzenek és ennek az eredményeit meg is tudják fogalmazni. A fenti cél elérése végett egyes témákat (mesterség, vallási néprajz stb.) továbbra is szerencsés, ha megfelelő helyszínen (múzeum, tájház, helytörténeti gyűjtemény, templom, műhely stb.), illetve megfelelő tárgyi anyag (régi termékek, fényképek, film) bemutatásával dolgozzuk fel. Amellett, hogy ezeken a helyszíneken sokkal hatékonyabban tudjuk alkalmazni mind a pedagógiai, mind a néprajzi módszereket sok esetben lehetőséget nyújtanak a gyakorlati tapasztalatok megszerzésére is. Erre főleg a különféle mesterségek és egyéb foglalkozások bemutatásakor van szükség. Fontosnak tartjuk, hogy a diákok az egyes témák kapcsán komplex tudást szerezzenek: például az egyes mesterségek bemutatásakor amellett, hogy megismerik az adott ipar tevékenységét, a kész termékeket, azok szerepét az egykori és a mai társadalomban, ismerjék meg a mesterséghez kapcsolódó kifejezéseket, közmondásokat, szólásokat stb. is. Mindebben a népi gyerekjátékok, a folklórszövegek és a drámapedagógiai játékok sokat segíthetnek. Ugyanis a tananyagot harmadik osztályban is játékos formában, a gyerekfolklór, a népmese, az epikus műfajok, a népi gyerekjátékok, proverbiumok, tárgyi emlékeken, fényképeken, a napjainkban még meglévő, a gyerekek által is megélt népszokásokon, a családból illetve egyéb forrásokból ismert, a népi kultúrához kapcsolódó ismereteken keresztül próbáljuk megközelíteni, mindehhez társítva már az elméleti oktatást is.

A fentiek mellett továbbra is szerencsés, ha a pedagógus ennek a tantárgynak a tanításakor a család, a szakemberek, a helyi specialisták, helyi művelődési élet aktív résztvevőinek segítségét is kéri. Emellett nagyon fontos, hogy a térségre vonatkozó szakirodalom megismerésével a pedagógus önmagát is képezze. Ebben lehet segítségére a programhoz csatolt tematikus szakirodalom.

Irodalom

Kézikönyv jellegű összefoglaló néprajzi munkák
Balassa Iván: Határainkon túli magyarok néprajza. Budapest, 1989.
Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. III. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978–1979. 2. sz.
Beszédes Valéria: Örökség. Kis magyar bácskai néprajz. Szabadka, 1995.
Kósa László – Szemerkény Ágnes: Apáról fiúra. Néprajzi kalauz. Budapest, 1998.
Ortutay Gyula – Balassa Iván: Magyar néprajz. Budapest, 1979.
Ortutay Gyula (szerk): Magyar néprajzi lexikon. I–VI. 1980.
Papp Árpád (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlasza. Szabadka, 2002. CD
Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003.
Pénovátz Antal: Vajdasági magyar néprajzi kalauz. Újvidék, 1979.
Voigt Vilmos (szerk.): A magyar folklór. Budapest, 1998.

Pedagógiai módszertani munkák
Barsi Ernő: Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában. Budapest, 1992.
Beszprémy Katalin (szerk.): Népi játszóház. Szöveggyűjtemény és segédanyag a Népi játszóházi foglalkozásvezetői tanfolyam hallgatói számára. Budapest, 2002.

Mesterségek
Balla Ferenc: A bezdáni műszövők. Létünk, 1997. 1–2. 118–136.
Beszédes Valéria:  A bácskai asztalosok. Létünk, 1997. 1–2. 111–117.
Klamár Zoltán: A kovácsművesség Kanizsán. Létünk, 1997. 1–2. 102–110.
Klamár Zoltán: Kisipar. In: Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 39–46.
Kovács Endre A doroszlói kisiparosok. Létünk, 1997. 1–2. 38–55.
Raffai Judit: Szabadkai mesterségek. (Pedagógiai fűzetek 3.) Szabadka, 2009.

Néphit
Jung Károly: Táltosok, ördögök, garabonciások. Bevezetés a népi hiedelmeink –babonáink – világába. Újvidék, 1985.
Jung Károly: Hiedelemmondák és hiedelmek. Adatok Gombos népi hiedelemvilágához. Újvidék, 1990.
Papp Árpád: Néphit In: Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 105–129.

Népszokások
Bodor Anikó: Népszokások karácsonytájt: a karácsonyi ünnepkör régi népszokásainak mai jelentősége. Új Kép, 1998. dec.10. 9–12.
Borús Rozsa: Topolyai népszokások. Újvidék, 1976.
Burány  Béla: Ünnepek, szokások, babonák I–II. Újvidék, 2000.
Jung Károly: Az emberélet fordulói. Gombosi népszokások. Újvidék, 1978.
Jung Károly: Régiek kalendáriuma. Heti jegyzetek az esztendő népi hagyományvilágáról. Újvidék, 2000.
Jung Károly: Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc a néphagyomány tükrében. Tanulmányok, 32. 1999. 25–36.
Papp  György: Betlehemnek nyissunk ajtót! Szeged, 1994.
Penavin Olga: Népi kalendárium. Újvidék, 1988.
Varró Zsuzsanna: A karácsonyi ünnepek énekei. Új Kép, 1998. dec. 10. 13.

Gyermekjátékok
Bodor Anikó: Énekelt népi gyerekjátékok. (Vajdasági magyar népdalok IV.) Újvidék, 2009.
Burány Béla: A mi utcánk játékai. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1972. 11–12. 147–216.
Burány Béla:  Hej, széna, széna. 120 vajdasági magyar gyermekjátékdal. Zenta, 1973.
Lábadiné Kedves Klára: Barkócakoszorú. Alfalusi (Drávaszögi) népi játékszerek. Eszék, 1984.
Matijevics Lajos: A kishegyesi kiszámolók. Tanulmányok, 1969. 187–222.
Matijevics Lajos: Tíz, tíz tiszta víz. Jugoszláviai népi mondókák. (Hagyományaink 7.) Újvidék, 1976.
Molnár Gyöngyi – Papp László: Csoncsikó. Morovici gyermekvilág. Bácskossuthfalva, 2008.

Népmese és monda
Beszédes Valéria: Jávorfácska. Félszáz szajáni népmese. Szabadka, 1978.
Beszédes Valéria: Sërëgék szárnyán. Szőcs Boldizsár meséi. Szabadka, 2005.
Bori Imre: Idő, idő tavaszidő. A jugoszláviai  magyarság népköltészetéből. Újvidék, 1971.
Jung Károly: Szépen zengő pelikánmadár. Jugoszláviai magyar népmesék. Újvidék, 1986.
Katona Imre – Bori Imre – Beszédes Valéria: Pingált szobák. Borbély Mihály meséi. Kálmány Lajos gyűjtése. Újvidék, 1976. (A kötet végén Borbély Mihály gyermekeinek meséivel.)
Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék. I–II. (ÚMNGY XVI, XIX.) Budapest-Újvidék, 1984.
Penavin Olga: Jugoszláviai magyar diakrón népmesegyűjtemény. I–II. Újvidék, 1993, 1996.
Raffai Judit: A Rézmonyos. Ludasi népmesék. Szabadka, 2000.
Raffai Judit: A mesélő ember. Szűcs László bácskai parasztember meséi. Budapest, 2001.
Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya. Útmutató mesemondók, pedagógusok és minden népmesekedvelő számára. Budapest, 2004.
Raffai Judit (szerk.): Vajdasági történetek Mátyás királyról. Újvidék, 2008.
Tőke István: Mosolygó Tisza mente. Zentai, Zenta környéki élcek, népi anekdoták. Újvidék, 1983.

Kisepikai prózaműfajok
Lábadi Károly: Hold letette, Nap felkapta. Drávaszögi magyar találósok. Eszék, 1982.
Lábadi Károly: Ahogy rakod tüzed. Drávaszögi magyar proverbiumok. Eszék, 1986.
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Budapest,1966.
Raffai Judit: Epika. In: Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 173–192.
Virág Gábor: Kishegyesi találós kérdések. Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1973. 15. 133–160.

Javaslat a részletes tanmenetre

Az órák sorszáma	Tanítási egység
1	Nyári ünnepek. A rajzolt, ünnepeket bemutató naptár kiegészítése.
2	Településünk régi mesterségei. Műhely- vagy múzeumlátogatás.
3	Céhbe tömörült iparosok és kontárok. A céhek feladatai, ünnepeik, tárgyaik (pecsét, céhláda, céhkancsó) Mester és inas. A mesterségre és a mesterre vonatkozó közmondások és szólások (A jó munka dicséri a mestert, Nem lehet az ember mindjárt mester, A mesterség aranyat ér, Nem tudhat egy mester minden mesterséget, Ki-ki a maga mesterségét folytassa! stb.) megbeszélése. Amerikából jöttem, mesterségem címere… játék eljátszása.
4	Az élelmiszer-feldolgozó iparosok: molnár, pék, cukrász, mézeskalácsos (bábsütő), mészáros, hentes. Mézeskalács minták bemutatása.
5	A fémek iparosai: kovács, bádogos, lakatos, ötvös, késes, órás, harangöntő. A kovácsminták rajzolása.
6	Építő- és faiparosok: ács, kőműves, téglavető, asztalos, bognár, kádár. Amerikából jöttem, mesterségem címere… játék eljátszása.
7	A ruhanemű mesterei: szűcs, tímár, takács, szabó, szűrszabó, kalapos, süveges, gombkötő. Amerikából jöttem, mesterségem címere… játék eljátszása.
8	Szövés vagy nemezelés bemutatása
9	A lábbeli mesterei: cipész (varga), papucsos, csizmadia, bocskor készítő (bocskorvarga). Régi lábbelik bemutatása és rajzolása.
10	Az agyagedények mesterei: fazekas, gölöncsér, korsós. Szobor és szobrász – drámapedagógiai játék.
11	Mesterek termékei a piacon esetleg vásáron. Piaclátogatás.
12	Mit tudunk a mesterségekről?
13	Készülődés a karácsonyra. Karácsonyi népszokások és a betlehemi történet felelevenítése. Helyi betlehemi játék megismertetése és tanulása. A tavalyi évben készített betlehem felújítása.
14	Betlehemi játék gyakorlása. A tavalyi évben készített betlehem felújítása.
15	Betlehemezés bemutatása.
16	Disznótorok ételei, disznótori kántálás.
17	A földművesek (szántóföldi, szőlő- és gyümölcstermelők, kertészek).
18	A búza. A kenyér. A búzához kapcsolódó népszokások. Szalmából készített tárgyak. A búza megrövidülése című eredetmonda elmesélése.
19	A kukorica. Kukoricából készített ételek.
20	Játékok készítése kukoricaszárból.
21	Farsang. Húshagyókedd, hamvazószerda, zabáló- vagy torkoscsütörtök.
22	A régi gyógyítók: javasemberek, táltosok, borbélyok, seborvosok
23	Miben hittek a régen az emberek? Rontás és szemmelverés. Hiedelemmondáink.
24	A 1848-as szabadságharc. A március 15-én történt események. Drámapedagógiai játék.
25	Sándor, József, Benedek, zsákban hoznak meleget – időjárásra vonatkozó regulák. József-napi köszöntő megtanulása.
26	József-napi köszöntő ismétlése. Időjárásra vonatkozó mondókák: Süss fel, Nap!, Ess, eső, ess!
27	A nagyhét és a húsvét ételei
28	Húsvéti jelképek: a tojás, a bárány, a nyúl. Tojásfestés.
29	Szent György (április 24. ) Határjárás. Az állattartás szakmái: juhász, csordás, kondás. A Kívül farkas, belül bárány illetve a Gyertek haza ludaim… kezdetű játék eljátszása.
30	Településünk templomai. A környezetünkben élők vallásai (katolikusok, reformátusok, evangélikusok, pravoszlávok, zsidók, muzulmánok).
31	Kihalt szakmák: szíjgyártó, köteles (kötélverő), szitás (rostás) szappanfőző, gyertyamártó. Kötélkészítés.
32	Az emberélet fordulóihoz kapcsolódó ünnepek. A gyerekkor ünnepei: keresztelő, elsőáldozás, konfirmálás.
33	Kertészek. Régi veteményes- és virágoskertek növényei. Cin-cin, bum-bum illetve a Beültettem kiskertemet a tavasszal játék megtanulása.
34	Ismétlés
35	Pünkösdölés. Mimi mama, mi van ma, piros pünkösd napja… kezdetű játék megtanulása. A rajzolt, ünnepeket bemutató naptár kiegészítése.
36	Ismétlés