Népi hagyományok nevű tantárgy programja – II. osztály

A tárgy célja és feladatai

A Népi hagyományok nevű választható tantárgy kapcsán ennél a korosztálynál már a múlt, a hagyomány, a népi kultúra felé való orientálódás mellett a hagyományos népi kultúra egyes új területeinek a megismerése, az egyes elemek közötti különbségek és azonosságok megértése és megfogalmazása a cél. Továbbra is feladatunknak tartjuk a néprajz egyes forrásainak a bemutatását, azzal a céllal, hogy a tanulók felismerjék, azt a tényt, hogy a népi kultúra, a valamikori életmód elemei a saját világukban is megtalálható. Ezt a második osztályban az összehasonlító módszer tudatos alkalmazásával kell segítenünk. Így elérjük azt, hogy ez a korosztály már meghatározott szempontok szerint gondolkozzon és meg tudja különböztetni a feldolgozott témák (népi építészet, lakóház, lakáskultúra, gazdasági épületek, nád, víz, tűz és világítás, öltözködési szokások, népszokások, népköltészet) esetében a néprajz alapkérdéseit (régen és ma, falu és város) és a közöttük lévő különbségeket.

Témakörök és tartalmak

A tantárgy második osztályos programjának az elkészítésénél figyelembe vettük a szerbiai program által előrelátott témákat (Kérdezd a nagyanyádat, Gyógynövények, Ház, Tűzhely, Melléképületek, Életmód, Női és férfi munkák, Ünnepek, stb.). Ezek a vajdasági néprajzban játszott szerepük arányában fordulnak elő programunkban. Ezen belül és ez mellett a következő témák feldolgozását ajánljuk:

  • Népi építészet (anyagok, technikák, a ház belső beosztása, gazdasági épületek)
  • Városi építészet
  • Lakáskultúra (alaprajz, népi bútorok, elrendezés)
  • Életmód régen és ma (tűzhely, fűtés, világítás, tisztálkodás, mosás, ruhatárolás)
  • Népi táplálkozás (étkezési szokások, kemencében sült ételek, ünnepi ételek. stb.)
  • Településem múltja (különböző korú emlékek, múlt tárgyai a múzeumban, illetve egyéb gyűjteményekben)
  • Naptári ünnepeinkhez kapcsolódó népszokások (karácsony, farsang, húsvét, nyári ünnepek)
  • Népi gyermekjátékok (eszközös játékok, mozgásos játékok, párválasztó játékok, mondókák)
  • Népmesék
  • Mondák (történelmi mondák)
  • Egyéb kisepikai műfajok (közmondások, szólások, találós kérdések

A tantárgy megvalósításának módja

A tantárgy célja, feladatai, valamint a kiválasztott témák a tantárgy megvalósításának a módját is meghatározzák. A második osztályos tananyag amellett, hogy a tanulók már meglevő, illetve a környezetükből könnyen megismerhető népi kultúrára vonatkozó tudására alapoz, új ismeretek megismerését is előlátja. A tanulókat pedagógusnak rá kell vezetnie arra, hogy a városi és a falusi, valamint a mostani és egykori példák, gyakorlati tapasztalatok alapján összehasonlításokat végezzenek és ennek az eredményeit meg is tudják fogalmazni. A fenti cél elérése végett egyes témákat (lakóház, viselet stb.) szerencsés, ha – blokk óra keretében –, megfelelő helyszínen (múzeum, tájház, helytörténeti gyűjtemény, hagyományos formában megmaradt tanya, stb.) tudjuk feldolgozni. Ugyanis ezeken a helyszíneken sokkal hatékonyabbak a hagyományos pedagógiai módszerek (bemutatás, beszélgetés, magyarázat, szemléltetés). Közben a tanulók a néprajz kutatási módszereivel (megfigyelés, összehasonlítás, leltár készítése, forrás (divatlap, fénykép) kezelés stb.) is megismerkednek. Fontosnak tartjuk az önálló (kutatáson alapuló) munka beiktatását a programba, ugyanis továbbra is nagyon fontos hangsúlyt fektetünk a gyakorlati tevékenységek terén elsajátított ismeretmegszerzésre is. Mindebben a népi gyerekjátékok, a folklórszövegek és a drámapedagógiai játékok sokat segíthetnek. Ugyanis a tananyagot a második osztályban is játékos formában, a gyerekfolklór, a népmese, az epikus műfajok, a népi gyerekjátékok, proverbiumok, tárgyi emlékeken, fényképeken, a napjainkban még meglévő, a gyerekek által is megélt népszokásokon, a családból illetve egyéb forrásokból ismert, a népi kultúrához kapcsolódó ismereteken keresztül próbáljuk megközelíteni, mindehhez társítva már az elméleti oktatást is.

A fentiek mellett továbbra is szerencsés, ha a pedagógus ennek a tantárgynak a tanításakor a család, a szakemberek, a helyi specialisták, helyi művelődési élet aktív résztvevői segítségét is kéri. Emellett nagyon fontos, hogy a térségre vonatkozó szakirodalom megismerésével a pedagógus önmagát is képezze. Ebben lehet segítségére a program végén megadott tematikus szakirodalom.

Irodalom

Kézikönyv jellegű összefoglaló néprajzi munkák
Balassa Iván: Határainkon túli magyarok néprajza. Budapest, 1989.
Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. III. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978–1979. 2. sz.
Beszédes Valéria: Örökség. Kis magyar bácskai néprajz. Szabadka, 1995.
Kósa László – Szemerkény Ágnes: Apáról fiúra. Néprajzi kalauz. Budapest, 1998.
Ortutay Gyula – Balassa Iván: Magyar néprajz. Budapest, 1979.
Ortutay Gyula (szerk): Magyar néprajzi lexikon. I–VI. 1980.
Papp Árpád (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlasza. Szabadka, 2002. CD
Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003.
Pénovátz Antal: Vajdasági magyar néprajzi kalauz. Újvidék, 1979.
Voigt Vilmos (szerk.): A magyar folklór. Budapest, 1998.

Pedagógiai módszertani munkák
Barsi Ernő: Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában. Budapest, 1992.
Beszprémy Katalin (szerk.): Népi játszóház. Szöveggyűjtemény és segédanyag a Népi játszóházi foglalkozásvezetői tanfolyam hallgatói számára. Budapest, 2002.

Lakóház
Beszédes Valéria: A ház. A lakóház szókincse. Szabadka, 1991
Beszédes Valéria: Emberek és otthonok. Szabadka, 1994.
Beszédes Valéria: Házbelső. In: Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 55–65.
Harkai Imre: Temerin népi építészete. Újvidék, 1983.
Harkai Imre: Topolya építészete. Újvidék,1991.
Harkai Imre: Település és építkezés. In: Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 47–53.
Penavin Olga: A ház és a házberendezés, a főzés és az étkezés Székelykevén. Tanulmányok V. 1970. 95–128.

Népviselet
Beszédes Valéria (szerk.): Bácskai magyar népviseletek. Újvidék, 1994.
Korhecz Papp Zsuzsanna: Úri viselet Szabadkán. In: – – : Újjászületések. Restaurálási, egyházművészeti és kultúrtörténeti képes tanulmányok. Szabadka, 2008. 85–96.
Korhecz Papp Zsuzsanna:. Szabadka, 2009.

Népszokások
Bodor Anikó: Népszokások karácsonytájt: a karácsonyi ünnepkör régi népszokásainak mai jelentősége. Új Kép, 1998. dec.10. 9–12.
Borús Rozsa: Topolyai népszokások. Újvidék, 1976.
Burány Béla: Ünnepek, szokások, babonák I–II. Újvidék, 2000.

Jung Károly: Régiek kalendáriuma. Heti jegyzetek az esztendő népi hagyományvilágáról. Újvidék, 2000.
Jung Károly: Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc a néphagyomány tükrében. Tanulmányok, 32. 1999. 25–36.
Papp György: Betlehemnek nyissunk ajtót! Szeged, 1994.
Penavin Olga: Népi kalendárium. Újvidék, 1988.
Varró Zsuzsanna: A karácsonyi ünnepek énekei. Új Kép, 1998. dec. 10. 13.

Gyermekjátékok
Bodor Anikó: Énekelt népi gyerekjátékok. (Vajdasági magyar népdalok IV.) Újvidék, 2009.
Burány Béla: A mi utcánk játékai. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1972. 11–12. 147–216.
Burány Béla: Hej, széna, széna. 120 vajdasági magyar gyermekjátékdal. Zenta, 1973.
Lábadiné Kedves Klára: Barkócakoszorú. Alfalusi (Drávaszögi) népi játékszerek. Eszék, 1984.
Matijevics Lajos: A kishegyesi kiszámolók. Tanulmányok, 1969. 187–222.
Matijevics Lajos: Tíz, tíz tiszta víz. Jugoszláviai népi mondókák. (Hagyományaink 7.) Újvidék, 1976.
Molnár Gyöngyi – Papp László: Csoncsikó. Morovici gyermekvilág. Bácskossuthfalva, 2008.

Népmese és monda
Beszédes Valéria: Jávorfácska. Félszáz szajáni népmese. Szabadka, 1978.
Beszédes Valéria: Sërëgék szárnyán. Szőcs Boldizsár meséi. Szabadka, 2005.
Bori Imre: Idő, idő tavaszidő. A jugoszláviai magyarság népköltészetéből. Újvidék, 1971.
Jung Károly: Szépen zengő pelikánmadár. Jugoszláviai magyar népmesék. Újvidék, 1986.
Katona Imre – Bori Imre – Beszédes Valéria: Pingált szobák. Borbély Mihály meséi. Kálmány Lajos gyűjtése. Újvidék, 1976. (A kötet végén Borbély Mihály gyermekeinek meséivel.)
Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék. I–II. (ÚMNGY XVI, XIX.) Budapest-Újvidék, 1984.
Penavin Olga: Jugoszláviai magyar diakrón népmesegyűjtemény. I–II. Újvidék, 1993, 1996.
Raffai Judit: A Rézmonyos. Ludasi népmesék. Szabadka, 2000.
Raffai Judit: A mesélő ember. Szűcs László bácskai parasztember meséi. Budapest, 2001.
Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya. Útmutató mesemondók, pedagógusok és minden népmesekedvelő számára. Budapest, 2004.
Raffai Judit (szerk.): Vajdasági történetek Mátyás királyról. Újvidék, 2008.
Tőke István: Mosolygó Tisza mente. Zentai, Zenta környéki élcek, népi anekdoták. Újvidék, 1983.

Kisepikai prózaműfajok
Lábadi Károly: Hold letette, Nap felkapta. Drávaszögi magyar találósok. Eszék, 1982.
Lábadi Károly: Ahogy rakod tüzed. Drávaszögi magyar proverbiumok. Eszék, 1986.
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Budapest,1966.
Raffai Judit: Epika. In: Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 173–192.
Virág Gábor: Kishegyesi találós kérdések. Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1973. 15. 133–160.

Javaslat a részletes tanmenetre

Az órák sorszáma Tanítási egység
1 A múlttal találkoztam a nyáron! Rajzolj és beszélj róla!
2 Házak falun és városon.
3 A népi építészet anyagai és technikái. Egy tanya meglátogatása.
4 Hagyományos gazdasági udvar. Állattartás épületei. A földművelés eszközei. Egy tanya meglátogatása.
5 Hagyományos parasztház belső beosztása és berendezése. Egy tanya meglátogatása.
6 A kemence. Fűtési és füstelvezetési technikák a népi építészetben. Egy tanya meglátogatása.
7 Hagyományos parasztház. Életmód régen. A tanyán látottak átismétlése.
8 Népi lakáskultúra. A tanyán látottak átismétlése. Parasztbútorok készítése kartonból.
9 A házról tanultak ismétlése.
10 Élet áram nélkül – Ég a gyertya, ég … illetve az Ég a gyertya, ha meggyújtják… kezdetű játék megtanulása. Világosságot zsákban hordják a házban című falucsúfoló elmesélése.
11 Mesemondás sötétben. A mesemondás szokása. Mit meséltek nekem a szüleim, nagyszüleim?
12 Naptári ünnepeink különös tekintettel a. téli ünnepkörre. (ismétlés) Közös naptár készítése hónapok és a naptári ünnepeink szerint (rajzolás).
13 Készülődés a karácsonyra. Karácsonyi népszokások (ismétlés) –Ünnepi ételek. Karácsonyi énekek ismétlése.
14 Karácsonyi népszokások – A karácsonyfa állításának szokása. Angyal készítése papírból. Pattogatott kukorica felfűzése. Karácsonyi énekek ismétlése.
15 Készülődés a karácsonyra Betlehemi történet felelevenítése. Betlehemi figurák készítése gyurmából, jászol készítése kukoricaszárból és nádból. Karácsonyi énekek ismétlése.
16 Téli gyermekjátékok. Játékok a hóban. Hóemberépítés vagy rajzolás.
17 A nádvágás. A nád szerepe a házépítésnél. A nád keletkezése című eredetmonda elmesélése.
18 A nád. (ismétlés) Hangszerek készítése nádból. Az urak meg a nádas című Mátyás királyról szóló népmese elmesélése. A Szép nagy körben álljunk… kezdetű játék megtanulása.
19 Farsangi szokások, farsangi ételek – Tuskóhúzás. A rajzolt, ünnepeket bemutató naptár kiegészítése.
20 Farsangi bál –Mulatságok csújogatói.
21 Népi táplálkozás. Étkezési szokások. Nyári/téli és a heti étrend. Mátyás király vendégségben és Huncut, aki meg nem eszi a kanalát népmese elmesélése.
22 A kút. Hogyan tisztálkodtak régen. A kútra vonatkozó szokások. Kútba estem… kezdetű játék megtanulása.
23 Történelmi mondáink. Mesemondás.
24 A 48-as szabadságharc. Kossuth mondák és nóták.
25 Húsvéti népszokások. A barka és más szentelt növények a házban. A rajzolt, ünnepeket bemutató naptár kiegészítése.
26 Húsvéti népszokások. Tojásfestés hagymával. Locsolkodó versek ismétlése. A festett tojás helye a lakásban.
27 Falusi és városi munkák régen. (Nők, férfiak és a gyerekek feladatai) Az asszonyi munkát végző ember című népmese elmondása.
28 Falusi és városi munkák régen. (Nők, férfiak és a gyerekek feladatai) A munkára vonatkozó közmondások és szólások ( Amilyen a munka, olyan a jutalom, Jó munkához idő kell, Hamar munka ritkán jó, stb.) megbeszélése.
29 Női és férfi viseletek. A helyi népviselet bemutatása. Régi fényképek megtekintése.
30 A divat. Városi öltözködés száz évvel ezelőtt. Régi fényképek és divatlapok tanulmányozása. A ruhára vonatkozó közmondások és szólások ( Nem a ruha teszi az embert, Ki hogy veszi magára a ruháját, úgy viseli, Egy cipőben járnak, Hogy kerül a csizma a asztalra?, Suba alatt, stb.) megbeszélése.
31 A mosás és vasalás. Ruhakeményítés. Ruhatároló bútorok megbeszélése a papírból készített bútorok alapján. Ruhásszekrény leltár készítésének szempontjai.
32 Nagyanyám illetve anyukám ruhásszekrénye. Leltár (beszámoló).
33 Gyógyító növények. A tavalyi évben megkezdett gyógynövény herbárium lapjainak a kiegészítése préselt növényekkel és feliratokkal.
34 Mit tudunk a hagyományainkról? Játékos vetélkedő.
35 Mit tudunk a hagyományainkról? Játékos vetélkedő.
36 Nyári ünnepek. A rajzolt, ünnepeket bemutató naptár kiegészítése.