Népi hagyományok nevű tantárgy programja – I. osztály

A tárgy célja és feladatai

A Népi hagyományok nevű választható tantárgy kapcsán ennél a korosztálynál elsősorban a múlt, a hagyomány, a népi kultúra felé való orientálódás a cél. Feladatunknak tartjuk a néprajz egyes forrásainak a megismertetését, hogy a tanulók felismerjék, hogy a népi kultúra, a valamikori életmód elemeit a saját világukban is megtalálhatják, például a család idősebb generációjának tudásában, a régi fényképeken, a régi tárgyak történeteiben, a gyerekek által is ismert népköltészetben, településük épületeiben, a múzeumban, illetve a helytörténeti gyűjteményekben, stb. Mindezt az első évben, játékos formában a gyerekfolklór, a népmese, népi gyerekjátékok tárgyi emlékein, fényképeken, a napjainkban még meglévő, a gyerekek által is megélt népszokásokon, a családból illetve egyéb forrásokból ismert, a népi kultúrához kapcsolódó ismereteken (szüret, piac, vásár, gyógynövények, eszközös gyerekjátékok) keresztül próbáljuk megközelíteni. Úgyis mondhatnánk, hogy ebben az évben többnyire a gyermek már meglévő ismereteit próbáljuk olyan összefüggésekben bemutatni, amely segíti a tantárgy témájának a megismerését, későbbiek során a rendszerbe való foglalását.

Témakörök és tartalmak

A tantárgy első osztályos programjának az elkészítésénél figyelembe vettük a szerbiai program által előrelátott témákat (Kérdezd a nagymamádat, Munkák és ünnepek, Kenyerek és tavaszi növények). Ezek a témák a vajdasági néprajzban játszott szerepük arányában fordulnak elő a programunkban. Emellett a következő témák feldolgozását ajánljuk:

  • Rokonsági terminológia (alapok)
  • Családom múltja (családfa)
  • Településem múltja (különböző korú emlékek, múlt tárgyai a múzeumban illetve egyéb gyűjteményekben)
  • Legfontosabb naptári ünnepeink (karácsony, vízkereszt, farsang, húsvét, pünkösd, március 15). megismerése és a hozzájuk kapcsolódó szokások.
  • Életmódbeli különbségek: város és falu
  • Városok és falvak találkozásának színtere: a piac és a vásár
  • Munkaalkalmak: szüret
  • Gyűjtögetés: gyógynövények
  • Népi gyermekjátékok (eszközös játékok, mozgásos játékok, párválasztó játékok, mondókák)
  • Népmesék
  • Mondák
  • Egyéb kisepikai műfajok (közmondások, szólások, találós kérdések

A tantárgy megvalósításának módja

A tantárgy célja, feladatai, valamint a kiválasztott témák a tantárgy megvalósításának módját is meghatározzák. Az első osztályra vonatkozó tananyag mindenképpen a tanulók már meglevő, illetve a környezetükből könnyen megismerhető népi kultúrára vonatkozó tudására alapoz. Mindennek a felelevenítése, rendszerbe foglalása legkönnyebben játékos, gyakorlati formában történik meg. Alapul a népi kultúra pedagógiai tapasztalatai vehetők, ahol a gyerekek többnyire gyakorlati formában a család legidősebb tagjától (déd- és nagyszülőktől) sajátították el ezt a tudást. A Népi hagyományok tantárgy megvalósításának legfontosabb módszere a megfigyelés, az utánzás és a gyakorlatban elvégzett tevékenység tapasztalatain keresztül elsajátított ismeretszerzés. Mindebben a népi gyerekjátékok és a drámapedagógiai játékok sokat segíthetnek.

Szerencsés ha a tanító e tantárgy tanítása kapcsán a tanulók családjainak a segítségét is igénybe veszi. A tananyag elsajátításának elengedhetetlen feltétele, hogy a gyermekek az iskolában tanultakat otthon megbeszéljék, így a saját (családi) hagyományaik által kapcsolódhatnak az iskolában tanultakhoz. Nagyon szerencsés, ha néhány alkalommal a család tagjai (például nagyszülők) is részt vesznek néhány téma feldolgozásán.

A tantárgy tanításakor a családon kívül nagyon nagy szerepet tulajdonítunk az iskolán kívüli intézményeknek (művelődési és egyéb egyesületeknek, múzeumoknak, tájházaknak, helytörténeti gyűjteményeknek, stb.) és egyéneknek, akik jól ismerik a térség népi kultúráját. Többek között ők azok, akik segíthetik a pedagógust, hogy a gyerekek minél szélesebb körben, gyakorlati példák segítségével, megfelelő tárgyi anyagon keresztül ismerjék meg a tananyagot.

Egyes esetekben a pedagógus a településre jellemző tevékenységgel (szőlészet, kertészettel stb.) foglalkozó illetve egyéb speciális tudása révén jelentős szerepet betöltő idős ember (a régi szokásokra jól visszaemlékező egyén, gyógyító asszony, mesemondó, karácsonyi énekeket jól ismerő énekes asszony, stb.) segítségét is kérheti. Ez a minta falun nagyon jól működhet. A városi iskolákban szerencsés az intézmény közelében lévő idősek otthonával, nyugdíjasok egyesületével hasonló együttműködést kialakítani. Az ilyen fajta kapcsolatok mindkét fél számár gyümölcsözők lehetnek.

A fentiek mellett szerencsés, ha a pedagógus ennek a tantárgynak a tanításakor szakirodalom segítségével és a helyi sajátosságok megismerésével önmagát is képezi. Ebben lehet segítségére a program végén megadott tematikus szakirodalom.

Irodalom

Kézikönyv jellegű összefoglaló néprajzi munkák
Balassa Iván: Határainkon túli magyarok néprajza. Budapest, 1989.
Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. III. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978–1979. 2. sz.
Beszédes Valéria: Örökség. Kis magyar bácskai néprajz. Szabadka, 1995.
Kósa László – Szemerkény Ágnes: Apáról fiúra. Néprajzi kalauz. Budapest, 1998.
Ortutay Gyula – Balassa Iván: Magyar néprajz. Budapest, 1979.
Ortutay Gyula (szerk): Magyar néprajzi lexikon. I–VI. 1980.
Papp Árpád (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlasza. Szabadka, 2002. CD
Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003.
Pénovátz Antal: Vajdasági magyar néprajzi kalauz. Újvidék, 1979.
Voigt Vilmos (szerk.): A magyar folklór. Budapest, 1998.

Pedagógiai módszertani munkák
Barsi Ernő: Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában. Budapest, 1992.
Beszprémy Katalin (szerk.): Népi játszóház. Szöveggyűjtemény és segédanyag a Népi játszóházi foglalkozásvezetői tanfolyam hallgatói számára. Budapest, 2002.

Népszokások
Bodor Anikó: Népszokások karácsonytájt: a karácsonyi ünnepkör régi népszokásainak mai jelentősége. Új Kép, 1998. dec.10. 9–12.
Borús Rozsa: Topolyai népszokások. Újvidék, 1976.
Burány  Béla: Ünnepek, szokások, babonák I–II. Újvidék, 2000.
Jung Károly: Régiek kalendáriuma. Heti jegyzetek az esztendő népi hagyományvilágáról. Újvidék, 2000.
Papp  György: Betlehemnek nyissunk ajtót! Szeged, 1994.
Penavin Olga: Népi kalendárium. Újvidék, 1988.
Varró Zsuzsanna: A karácsonyi ünnepek énekei. Új Kép, 1998. dec. 10. 13.

Gyermekjátékok
Bodor Anikó: Énekelt népi gyerekjátékok. (Vajdasági magyar népdalok IV.) Újvidék, 2009.
Burány Béla: A mi utcánk játékai. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1972. 11–12. 147–216.
Burány Béla:  Hej, széna, széna. 120 vajdasági magyar gyermekjátékdal. Zenta, 1973.
Lábadiné Kedves Klára: Barkócakoszorú. Alfalusi (Drávaszögi) népi játékszerek. Eszék, 1984.
Matijevics Lajos: A kishegyesi kiszámolók. Tanulmányok, 1969. 187–222.
Matijevics Lajos: Tíz, tíz tiszta víz. Jugoszláviai népi mondókák. (Hagyományaink 7.) Újvidék, 1976.
Molnár Gyöngyi – Papp László: Csoncsikó. Morovici gyermekvilág. Bácskossuthfalva, 2008.

Mese és mondagyűjtemények
Beszédes Valéria: Jávorfácska. Félszáz szajáni népmese. Szabadka, 1978.
Beszédes Valéria: Sërëgék szárnyán. Szőcs Boldizsár meséi. Szabadka, 2005.
Bori Imre: Idő, idő tavaszidő. A jugoszláviai  magyarság népköltészetéből. Újvidék, 1971.
Jung Károly: Szépen zengő pelikánmadár. Jugoszláviai magyar népmesék. Újvidék, 1986.
Katona Imre – Bori Imre – Beszédes Valéria: Pingált szobák. Borbély Mihály meséi. Kálmány Lajos gyűjtése. Újvidék, 1976. (A kötet végén Borbély Mihály gyermekeinek meséivel.)
Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék. I–II. (ÚMNGY XVI, XIX.) Budapest-Újvidék, 1984.
Penavin Olga: Jugoszláviai magyar diakrón népmesegyűjtemény. I–II. Újvidék, 1993, 1996.
Raffai Judit: A Rézmonyos. Ludasi népmesék. Szabadka, 2000.
Raffai Judit: A mesélő ember. Szűcs László bácskai parasztember meséi. Budapest, 2001.
Tőke István: Mosolygó Tisza mente. Zentai, Zenta környéki élcek, népi anekdoták. Újvidék, 1983.

Kisepikai prózaműfajok
Lábadi Károly: Hold leltette, Nap felkapta. Drávaszögi magyar találósok. Eszék, 1982.
Lábadi Károly: Ahogy rakod tüzed. Drávaszögi magyar proverbiumok. Eszék, 1986.
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások. Budapest,1966.
Raffai Judit: Epika. In: Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 173–192.
Virág Gábor: Kishegyesi találós kérdések. Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1973. 15. 133–160.

Javaslat a részletes tanmenetre

Az órák sorszáma Tanítási egység
1 Ismerkedés a tananyaggal és egymással
2 A család (Rokonsági terminológiák: anya, apa, nagyapa, nagymama, dédapa, stb.). Hogyan ismerhetem meg a múltamat? Családi fényképeink. Mit mesélnek a régi fényképek?
3 Az én múltam – Kérdezd a nagyszüleidet! Családom története (fényképes beszámoló). Játszunk fényképészt! Drámapedagógiai játék.
4 Az én múltam – Kérdezd a nagyszüleidet! Családom története (fényképes beszámoló). Játszunk fényképészt! Drámapedagógiai játék.
5 Arcképes családfakészítés (fényképek illetve rajzok segítségével).
6 A múlt nyomai. Séta a településünkön. Felkészülés a térképrajzolásra.
7 Településünk. Beszélgetés a mai és a múltbéli városi és a falusi életről (épületek, utcák, emberek, foglalkozások, szórakozások). Térképrajzolás.
8 Szüret. Hogyan készül a must? Szőlőpréselés. Az Érik a szőlő… illetve az Ettem szőlőt most érik…. kezdetű népdal megtanulása. A szőlőre, borra vonatkozó közmondások és szólások ( Savanyú a szőlő, Jó bor, jó egészség, Jó bornak nem kell cégér, stb.) megbeszélése.
9 Mit, hol és kitől vásárolunk? Településünk piaca, vására. (piaclátogatás)
10 Készülődés a télre városon és falun. Nagyanyáink kamrái, spájzai. Egy üveg alma… kezdetű mondóka megtanulása
11 Régi piacok és vásárok Drámapedagógiai játék Az Én elmentem a vásárba fél pénzért… kezdetű dal megtanulása.
12 A kenyér, a kalács, a lángos. Kemencében sült ételek. A teknősbéka keletkezése című népmese elmesélése.
13 Naptári ünnepeink különös tekintettel a. téli ünnepkörre. Hónapok és a naptári ünnepeink – drámapedagógiai játék
14 Készülődés a karácsonyra. Karácsonyi szokások. Karácsonyi díszek készítése. Karácsonyi énekek éneklése (Mennyből az angyal, Csorda pásztorok… stb.).
15 Készülődés a karácsonyra Betlehemi történet elmesélése. Közös betlehem készítése papírból. Karácsonyi énekek éneklése.
16 Háromkirályok története. A szenteltvíz. Háromkirályjárás. Háromkirályok napját…kezdetű ének megtanulása.
17 Fonó. Gyapjú- vagy kenderfonás. Mesemondás: Az aranyszőrű bárány.
18 Farsangi népszokások. Farsangi jelmezek készítése.
19 Farsangi népszokások. Farsangi jelmezek készítése.
20 Farsangi bál (étkezési szokások, a farsangi jelmezes felvonuláshoz kapcsolódó szokások gyakorlati bemutatása).
21 Hogyan gyógyítottak a nagyanyáink? Népi gyógyászat. Gólya, gólya gilice… kezdetű mondóka megtanulása.
22 Gyógynövények, gyógyteák. Teakészítés. Beültettem kiskertemet… kezdetű játék megtanulása.
23 Mondák a növényekről. Gyógynövény herbárium lapjainak az elkészítése (rajzolás).
24 Nemzeti színeink. Kokárdakészítés.
25 Az én múltam. Így játszott velem a nagyanyám… A tanulók által ismert gyermekjátékok
26 Virágvasárnap. A szentelt barka. Húsvéti népszokások. Tüzet viszek … kezdetű játék megtanulása.
27 Festett tojások motívumai.(rajzolás) Locsolkodó versek tanulása..
28 Gyerekjátékok régen és napjainkban. Eszközös játékok.
29 Hozd el a legrégebbi játékodat és meséld el a történetét. Kiállítás régi játékokból. A kiállítás készítés legfontosabb szempontjai.
30 Hozd el a legrégebbi játékodat és meséld el a történetét. Kiállítás régi játékokból.
31 Majális –Növényekből készített játékok – százszorszép- és barkócakoszorú, illetve fűszál- és nádsíp.
32 Népi gyerekjátékok. Mozgásos játékok: Mit játszunk lányok, Hol jártál báránykám? Bújj, bújj, zöld ág…, Hidas játék, stb.
33 Településünk múltja. Múzeum vagy tájház, illetve egyéb helytörténeti gyűjtemény meglátogatása.
34 Településünk múltja. Múzeum vagy tájház, illetve egyéb helytörténeti gyűjtemény meglátogatása.
35 Pünkösd. A pünkösdi rózsa kezdetű játék megtanulása.
36 Amit legjobban szeretek a lakhelyem múltjában! Rajzolj és beszélj róla!