Program- és tantervjavaslat az általános iskolák 8. osztályában szabadon választható Mindennapi élet a múltban tantárgyhoz
A tanegység célja és feladata
A tanegység célja a tudásanyag bővítése, a mindennapi élet megismerése, a „saját kultúra” szélesebb kontextusba helyezése.
A tanegység feladata a mindennapi élet elemeinek (mint a család, a táplálkozás, oktatás, gyermekjátékok, szórakozás, település, viselet stb.) megismerése segítségével történeti folyamatok összefüggéseinek felismerése. A tanegység a szűkebb környezetet koncentrikusan körbevevő nagyobb egységek (Szerbia, Balkán-félsziget, Földközi-tenger, Közép-Európa, Európa, Eurázsia) megismerésén keresztül igyekszik felhívni a figyelmet az általános összefüggésekre, a jelenségek kontinuus voltára. Az érdeklődés és kreativitás felkeltése révén a tanuló átfogóbb képet kap a múltról és a múltban zajló folyamatokról.
Megjegyzések: a tananyagnak a történelemtanítás programját lenne szerencsés követnie, de külön hangsúlyt kell kapnia a régió történelmének.
Operatív feladatok
- a mindennapi élet fogalmának megértése
- a mindennapi élet kutatása jelentőségének felismerése
- a jelenkori és múltbéli mindennapi élet közötti különbségek észlelése
- mindennapi élet a reformkortól az első világháborúig középkori Európában
- mindennapi élet a 19-20. századi Balkánon és Közép-Európában
- mindennapi élet a mai Vajdaság területén
- a kor jeles személyiségeinek, találmányainak megismerése
- a tanulók önálló munkára ösztönzése
- a kreativitás fejlesztése
- a különböző forrásokból származó ismeretanyag integrálási készség fejlesztése
Évi óraszám: 34 óra (heti 1 óra)
A program tartalmi elemei
| Tszáma | Témakör | Új | Gyk | Ism |
| I. | A Balkán-félsziget és Közép-Európa a 19-20. században | 2 | 1 | 1 |
| II. | A mai Vajdaság helyzete a 19-20. században – A reformkori Magyarország társadalma és nemzetiségi összetétele – Szécheny, Kossuth és a pozsonyi országgyűlések – A nemzeti ébredés korszaka: németek, románok, ruszinok, horvátok és szerbek – Szerb intézmények létrejötte (a Matica és a Tekelijanum) – Iskolarendszer – 48/49-es Szabadságharc és forradalom kezdete – Forradalom Párizsban, Bécsben és Pesten – A szerb követelések – A szabadságharc délvidéki eseményei – Szerb Vajdaság és Temesi Bánság – A kiegyezés és dualizmus kora – Nemzeti kérdés a dualizmus korában – Gazdaság, társadalom és oktatás a 19-20. század fordulóján |
5 | 4 | 1 |
| III. | A társadalmi rétegek mindennapi élete Európában és térségünkben – A munkásosztály – Agrárproltetárok – Városlakók, cselédek – A vidék lakossága |
4 | 3 | 1 |
| IV. | Az I. Világháború befejezése és az új államok létrejötte – Az első világháború előtti és utáni nemzetiségi kérdés – A nemzetiségek és a földkérdés |
4 | 1 | 1 |
| V. | Társadalmi rétegek a II. Világháború után - A második világháború eseményei Vajdaságban - Nemzetiségi kérdés a második világháború után – Vajdaság lakossága - Modern törekvések az irodalomban, kultúrában |
3 | 2 | 1 |
| 18 | 11 | 5 |
