Honismeret és néprajz nevű tantárgy programja – I. osztály

Program- és tantervjavaslat a középiskolák 1. osztályában szabadon választható Honismeret és néprajz tantárgyhoz

A tanegység célja és feladata

A tanegység célja a tudásanyag bővítése, a mindennapi  élet megismerése, a „saját kultúra” szélesebb kontextusba helyezése.

A tanegység feladata a mindennapi élet elemeinek (mint a család, a táplálkozás, oktatás, gyermekjátékok, szórakozás, település, viselet stb.) megismerése segítségével történeti folyamatok összefüggéseinek felismerése. A tanegység a szűkebb környezetet koncentrikusan körbevevő nagyobb egységek (Szerbia, Balkán-félsziget, Földközi-tenger, Közép-Európa, Európa, Eurázsia) megismerésén keresztül igyekszik felhívni a figyelmet az általános összefüggésekre, a jelenségek kontinuus voltára. Az érdeklődés és kreativitás felkeltése révén a tanuló átfogóbb képet kap a múltról és a múltban zajló folyamatokról.

Megjegyzések: a tananyagnak a történelemtanítás programját lenne szerencsés követnie, de külön hangsúlyt kell kapnia a régió történelmének.

Operatív feladatok

  • a mindennapi élet fogalmának megértése
  • a múlt fogalmának megértése
  • a mindennapi élet kutatása jelentőségének felismerése
  • a jelenkori és múltbéli mindennapi élet közötti különbségek észlelése
  • mindennapi élet az őskorban
  • mindennapi élet Mezopotámiában, Egyiptomban és Indiában
  • mindennapi élet a klasszikus Görögországban
  • mindennapi élet Rómában és a Római provinciákban
  • mindennapi élet a Mediterráneumban
  • Kora középkori államok és társadalmak mindennapi élete
  • A nagy népvándorlás
  • Az iszlám és az arab világ
  • A magyarok délszlávok és szomszédaik a VI-XII. században
  • a tanulók önálló munkára ösztönzése
  • a kreativitás fejlesztése
  • a különböző forrásokból származó ismeretanyag integrálási készség fejlesztése

Évi óraszám: 36 óra (heti 1 óra)

A program tartalmi elemei

Tszáma Témakör Új Gyk Ism
I. Bevezető
– a múlt fogalma
– az idő fogalma (kronológia, az időben való tájékozódás)
– a múlt tanulmányozásának fontossága
– a mindennapi élet fogalmának meghatározása (család, háztartás, település, társadalmi osztályok, táplálkozás, ruházkodás, játékok, orvoslás, gondolkodás, foglakozások)
2 1 -
II. Mindennapi élet az őskorban
– Európa lakossága az őskorban
– Régészeti lelőhelyek
– A foglalkozások kialakulása (gyűjtögetés, zsákmányolás, földművelés, kézművesség)
– A fémek használata
– Táplálkozás és ruházkodás az őskorban
– Lakhely és települések (bútor, tűzhely)
– Használati tárgyak (szerszámok, fegyverek)
– Hitvilág (ősök kultusza, áldozat, totemek)
2 1 -
III. Mindennapi élet Egyiptomban, Mezopotámiában, Indiában és Kínában
– A fáraók földje (piramisok, papirusz)
– A termékeny félhold szerepe (ékírás, domesztikáció, a család)
– Mohenjodaro
– A Kínai Birodalom (a Nagy fal)
3 2 -
IV. Mindennapi élet a klasszikus Görögörszágban
– táplálkozás, ruházkodás
– a családtagok helyzete (a városokban és azon kívül)
– iskoláztatás
– Az olimpiai játékok története
– A partmenti hajózás és Odüsszeusz
– Görög gyógyászat és hitvilág
3 3 -
V. Mindennapi élet az ókori Rómában és a római provinciákban
– Róma lakossága
– A provinciák lakossága
– mindennapi élet a Mediterráneumban
– Kelták, germánok
2 2 -
VI. Kora középkori államok és társadalmak mindennapi élete
– Frank állam
– A feudalizmus
– A korai középkor kultúrája
3 1 -
VII. A nagy népvándorlások kora
– a népvándorlások okai
– Európa népei és a népességmozgások irányai
– kalandozó vikingek és magyarok
3 2 -
VIII. A magyarok, délszlávok és szomszédaik a VI-XII. sz.-ban
– Vajdaság határai, kiterjedése, történetének korszakai
– Régészeti emlékek, honfoglalás kora, ittélő népek
– Múzeumlátogatás
– A gazdálkodás, Árpádházi királyok, vegyesházi királyok, műemlékek, harci cselekmények
– Aracs és Bács meglátogatása
4 2 -
22 14 -