A vajdasági magyar családok átalakulása a szocialista Jugoszláviában 1945 és 1990 között címmel tartott tudományos konferenciát a Kiss Lajos Néprajzi Társaság a topolyai Művelődési Házban. A konferencia keretében könyvbemutató és díjkiosztó is zajlott. Nyugat-bácskai Szűzanya-emlékek címmel jelent meg Silling István és Silling Léda legújabb kötete, amelyet bemutattak a tanácskozáson.
A konferencián átadták a néprajzi társaság díjait, okleveleit is az arra érdemesülteknek. Olyan magánszemélyek és egyesületek részesültek a Kiss Lajos Néprajzi Társaság díjában, akik a folklór és a tárgyi kultúra terén sokat tettek hagyományaink megőrzéséért.
Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke elmondta, hogy a konferencia keretében azt a periódust szerették volna feldolgozni, amelyet még nem igazán tártak fel. Ez a második világháborútól 1945-től 1990-ig terjedő időszak. Az előadók azt boncolgatták, hogyan alakultak át a családok, milyen tényezők vezettek odáig, hogy felbomlott a hagyományosan zárt családi közösség és egy egészen új trend alakul ki.
A konferencia második részében Silling István és Silling Léda Nyugat-Bácskai Szűzanya-emlékek című, most megjelent kötetét Szőke Anna és Németh Ferenc mutatta be. A vizuálisan is nagyon szép, fotóalbumszerű kiadványt, a Fórum Könyvkiadó Intézet adta ki. A 18. századtól napjainkig tartó korszakot öleli fel a kiadvány és bemutatja, ebben az időszakban milyen Szűzanya-emlékek születtek vidékünkön.
A vajdasági magyar családok átalakulása a szocialista Jugoszláviában 1945 és 1990 között címmel megrendezett konferencián előadások és könyvbemutató, majd díjkiosztó követte egymást.
A Kiss Lajos Néprajzi Társaság tudományos konferenciája sok szempontból hiánypótló rendezvénynek minősíthető. A vajdasági magyar néprajztudományban korábban önálló kutatásként nem valósult még meg a magyar családok átalakulásának a feltárása az úgynevezett Jugoszláv korszakban. Egymástól elszigetelve készültek csak kisebb tanulmányok, különböző megközelítésekkel. Ezek a későbbiekben általában nem váltak elemzés tárgyává. Ebből a megfontolásból kiindulva a Kiss Lajos Néprajzi Társaság azt a célkitűzést fogalmazta meg, hogy találkozási és bemutatkozási alkalmat teremt mindazoknak a kutatóknak, akik ebben a témakörben tudományosan vizsgálódtak.
A rendezvény kezdetén az értekezésekre került sor. Boja P. Sarolta és Szalai Lilla Asszonyi sorsok Székelykevén 1945 és 1990 között címmel tartotta meg előadását, majd Silling István Földet vagy iskolát? címmel a kupuszinai családok átalakulásáról tartott előadást a továbbtanulás tükrében. Ezt követően Fehér Viktor előadása következett, melynek címe: A negyvenes generáció biografikus emlékezete. Fehér Viktor a vajdasági magyar néprajzkutatók legfiatalabb nemzedékének képviselője. Egyházaskéren (Vërbicán) nőtt fel és kutatásai során ez meghatározó szerepet kapott. A fiatal etnográfus ma már egyértelműen érett gyűjtőként van jelen a vajdasági hagyományokat tisztelő kutatásokban. Érdekfeszítő előadásában kitért a máig is sok formában élő jugónosztalgiára és rávilágított, hogy egy-egy nemzedék miért tud nosztalgiával tekinteni azokra az időkre.
Ezt követően, Silling Léda Életstratégiák és családátalakulások Kupuszinán 1945 után címmel tartotta meg előadását. Dr. Mészáros Zoltán értekezése a Tito és a hagyományos családmodell címet viselte és mivel a szerző nem tudott jelen lenni, felolvasták. Hallgató Imre értekezésének a címe pedig: Reformátusként – Személyes családtörténet. Ezt követően dr. Szőke Anna: A zárt közösségek megszűnése, majd pedig Raffai Judit Jézuska, vagy Télapó, avagy a vajdasági magyarok karácsonyi és újévi szokásai a szocializmus időszaka alatt címmel tart előadást.
A konferencia harmadik részében a Kiss Lajos Néprajzi Társaság díjkiosztó ünnepségére is sor került. Kiss Lajos Emlékplakettet kapott Brezovszki Eszter a népdalgyűjtés és ismételt meghonosítás területén elért eredményeiért. Dr. Czékus Géza egyetemi tanár a temetőkultúra területén végzett néprajzi kutatásaiért Garay Ákos Emlékplakettet vehetett át. Samu Katalin Oklevelet kapott a szabadkai Gránátalma Hímzőszakkor, a Lányi Ernő Iparos Egyesület szakköre a népi hímzéstechnikák megőrzéséért, Ádám István, a temerini tájházért kifejtett munkásságáért, valamint Szabó Magda, a tornyosi Magda-lak tárgyi gyűjteményéért. Kálmány Lajos Oklevéllel Toldi István mesemondót jutalmazták. Az Arnold György Oklevél ünnepélyes átadására is ekkor került sor. Lantos Ilona kapta, aki összegyűjtötte a Versec környéki betlehemes játékokat.
A konferencia megszervezését Magyarország Kormánya, a Magyar Nemzeti Tanács és Topolya Község Művelődési Háza támogatta.
Tóth Péter
Forrás: https://www.vajma.info/cikk/tudomany/5704/Neprajzi-konferencia-Topolyan-a-vajdasagi-magyar-csaladok-szocialista-idoszakban-tortent-atalakulasarol.html