Jelentős nyelvész, nyelvjáráskutató, néprajzkutató volt

Könyvbemutató, koszorúzás, emlékkonferencia a 100 éve született Penavin Olga tiszteletére

Megemlékezést és néprajzi konferenciát szervezett a Kiss Lajos Néprajzi Társaság a 100 éve született Penavin Olga néprajzkutató, nyelvész, pedagógus tiszteletére, aki a volt Jugoszlávia magyarlakta területein szinte mindenhol megfordult, tevékenysége pedig megalapozta a későbbi vajdasági kutatásokat is.

Szerdán a palicsi temetőben megemlékezésre és koszorúzásra került sor Penavin Olga sírjánál. Beszédet mondott Silling István néprajzkutató, aki Penavin Olga kapcsán a vajdasági magyar tudományosságban betöltött szerepéről szólt, emellett a tanárnő jelentőségét méltatta Paskó Csaba, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja is. Ezek után Penavin Olga palicsi lakóházánál is megemlékezés és koszorúzás zajlott, itt Beszédes Valéria néprajzkutató tartott beszédet:

– Penavin Olga egy életre elkötelezte magát annak a tudománynak, amit Debrecenben tanult meg Csűry Bálinttól. Sok tanítványa lett, és a nyelvjárás elszánt kutatójává vált. Palicson a nyarakat töltötte, és nagyon fontos tanulmányok készültek itt. Amikor pedig egyedül maradt, kénytelen volt felszámolni az otthonát és a könyvtárát. Ez a ház a vajdasági értelmiség történetét meséli el – hallottuk egyebek közt Beszédes Valériától, majd pedig Dobó Márta, a palicsi helyi közösség közgyűlésének elnöke mondott beszédet az emléktáblánál:

– Penavin Olga hagyatékát sokan, régről ismerjük, de a mai generációk talán kevésbé. Sokan a mai fiatalok közül úgy mennek el e ház előtt, hogy nem is tudják ki élt itt, mennyire fontos szerepet töltött be a vajdasági magyar tudományosság tekintetében. A palicsi helyi közösség részéről igyekszünk figyelmet fordítani arra, hogy méltóképpen őrizzük meg azon jelentős közéleti személyek emlékét, akik Palicson éltek – mondta Dobó Márta.

A megemlékezések és koszorúzások után a Szabadkai Városi Könyvtár palicsi fiókintézetében a vajdasági néprajztudomány és könyvkiadás helyzetéről zajlott kerekasztal-beszélgetés, amely során könyvbemutatóra is sor került. A beszélgetést Szőke Anna, a KLNT elnöke vezette:

– A KLNT azokból a kiadványokból szervez könyvbemutatót, amelyeknek szerzői a KLNT tagjai. Két olyan kötetünk van, amelyet a KLNT adott ki, nagy öröm, hogy 2015-ben két kötetet sikerült kiadnunk. Egyik a fiatal néprajzkutatók konferenciájáról készült, a másik pedig a 2014-ben megrendezett nagy konferenciánkról, amelynek során az identitás megnyilvánulási formáit jártuk körbe, különösképp a mára vonatkozóan. Mindkét konferenciakötet nagyon tanulságos és sok érdekességet tartalmaz. Sokat kell küzdenünk azért, hogy kiadványaink jelenjenek meg. A Forum a szépirodalomra helyezi a hangsúlyt, de azt szeretnénk, hogy évente legalább két néprajzi tanulmánykötetet lehessen kiadni, ez pedig vonatkozik más tudomány- és művészeti ágakra is – mondta Szőke Anna. A beszélgetés folyamán egyebek közt szó esett Beszédes Valéria, Klamár Zoltán, Raffai Judit, Silling Léda, valamint Silling István kutatásairól és tanulmányköteteiről, akárcsak Szőke Anna legújabb, A lélek és a valóság kapcsolata című könyvéről, és Bodor Anikó vajdasági népdalokat tartalmazó ötödik kötetéről.

A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon rendezett, Fénytörés elnevezésű tudományos tanácskozáson Penavin Olga néprajzi vonatkozású munkásságával foglalkoztak. Dr. Szőke Anna néprajzkutató, kulturális antropológus, a KLNT elnöke elmondta, Olga tanárnő hatalmas területet járt be, a volt Jugoszlávia magyar nyelvterületét tanulmányozta, nemcsak nyelvészeti, hanem néprajzi szempontból is. Sok mesét gyűjtött, és olyan területeket, kis falvakat is találunk a gyűjtései között, amelyek, mint magyar közösség, mára már eltűntek.

– A konferencia első része Olga tanárnőhöz kötődik, a második része pedig ahhoz a területhez, ahol ő kutatott. Az előadók, akik ismerik ezeket a területeket, most más szemszögből is megvilágítják. Szeretnénk felhívni a figyelmet Penavin Olga munkásságára. Arról is esett szó, hogy a konferencia anyagát kötetbe gyűjtjük, hogy ezáltal is népszerűsítsük. Beszélnünk kell arról, hogy milyen nagy munkát végzett. Ő Debrecenből jött ide és igyekezett megtenni mindent a nyelvészet és a néprajztudomány terén is, hogy legyen mit átadnia, megmutatnia ennek a vidéknek. Erre is fel kell hívni a figyelmet, hogy nem ment vissza a központi magyar nyelvterületre, hanem milyen csodálatos munkát végzett azon kívül is, fáradhatatlanul tevékenykedve – hallottuk dr. Szőke Annától.

A Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnökének üdvözlőbeszéde után Hajnal Jenő magiszter, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is szólt a jelenlévőkhöz.

– Amikor Penavin Olga munkásságát áttekintjük, láthatjuk, hogy ő a nyelvközpontúságból kiindulva valósította meg az egészelvűséget. Nyelvész, nyelvjáráskutató, néprajzkutató is volt egyszerre, az együttlátás, a közösségben való gondolkodás nagy érdeme. A világ különböző jelenségeit együtt látni és együtt láttatni: ez olyan érték, amire ma is fel kell hívni a figyelmet – mondta az MNT elnöke.

Dr. Lepeš Josip, az MTTK megbízott dékánja arról beszélt, hogy Penavin Olga tanárnőnek a tanítóképző karon lenne a helye, de mivel ez már nem lehetséges, követői, tanítványai, tisztelői viszik tovább Olga tanárnő kutatásainak értékeit, éltetik őt tovább a közösségben. Miután Sörös Mónika, az MTTK hallgatója előadta a Penavin Olga gyűjtötte A virágos bolond című mesét, kezdetét vette a tanácskozás, amelyen egyebek mellett szó esett Penavin Olga nyelvjárási atlaszairól, Szabadka helyneveiről, a szlavóniai fonott csipkéről, a gyűjtemények népmeséiről, a bánáti helynevekről, a kupuszinai hirdetések nyelvéről is.

Tápai Renáta Lukács Melinda


A Jelentős nyelvész, nyelvjáráskutató, néprajzkutató volt című írás a Magyar Szó Online hírportálon jelent meg 2016. május 13-án.