Elhivatottság és elkötelezettség

Idén dr. Szőke Anna részesült a Magyar Néprajzi Társaság kitüntetésében. A vajdasági magyarok néprajzi kutatása terén kifejtett munkája és eredményei elismeréseként a Magyar Néprajzi Társaság Pro Ethnographia Minoritatum emlékéremmel tüntette ki dr. Szőke Annát, a vajdasági Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnökét.

dr. Szőke Anna

Szőke Anna néprajzkutatót az elismerés kapcsán kerestük meg.
– Tudományos érdeklődésem elsősorban az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára, a vajdasági szórványmagyarság segítésére, valamint a szakrális néprajzra összpontosul. 2010 óta vagyok Kishegyes díszpolgára, így kutatásaim is erőteljesebben törekszenek Kishegyes hagyományainak megörökítésére. Doktori értekezésem Mink itt istenfélésre vagyunk utalva címmel a Versec környéki magyarság életéről szólt, valamint a vallás megtartó erejéről a szórványban. Pályám első felét a pedagógiai kutatások tették ki, majd felismertem a nevelés és a néprajz szoros kapcsolatát, fontosságát, így erről három tanulmánykötetet jelentettem meg. Ezenkívül több tanulmányt publikáltam a szakrális néprajz tárgyköréből, és jelentek meg tudományos munkáim angol és német külföldi szakkönyvekben is.

Milyen díj tulajdonképpen a Pro Ethnographia Minoritatum, és ki kaphatja meg?
– A díjat évente kétszer osztják ki, titkos szavazás által lehet ajánlani személyeket az érem átvételére. A Magyar Néprajzi Társaság ’96-ban alapította az emlékérmet, amelyet olyan kutatóknak adnak át, akik a nemzetiségek néprajzi értékeinek gyűjtése és megőrzése terén kiemelkedő tevékenységet végeznek.

Önnek mit jelent ez az emlékérem?
– Rengeteget jelent. Ezt a szakmai díjat olyan szaktestület ítéli oda, amely a szakmai munkát és a hivatás iránti elkötelezettséget veszi alapul, valamint az sem mellékes, hogy titkos szavazással döntenek arról, hogy ki veheti át. Továbbá azért is jelent ez sokat nekem, mert a díjátadás alkalmával többen elmondták, hogy már rég megérdemeltem ezt a kitüntetést. Igazán megtisztelő az is, hogy dr. Silling István ny. egyetemi tanár, számomra örök tanár terjesztett fel erre a díjra, akitől sokat tanulok még most is, és mindig számíthatok a segítségére.

Mikor tudta meg, hogy ön veheti át az emlékérmet?
– A döntés április 11-én született, az értesítés pedig 18-án ért el hozzám, ezt követően kaptam a további tájékoztatást is. Érdekes számomra a dátum, hiszen az idősebb fiam is április 11-én született. Magát az emlékérmet május 9-én vehettem át Budapesten a Magyar Néprajzi Társaság gyűlésén.

Jelenleg milyen kutatásokon dolgozik?
– Két síkon folynak a kutatásaim. Az egyik elkötelezettségem a Kiss Lajos Néprajzi Társaságban kifejtett munkám, a kutatások irányítása, amely idén két téma köré csoportosul. Mivel idén van a család éve, ezzel kapcsolatban őszre szeretnénk egy családkonferenciát, amelynek középpontjában a második világháborút követő életvitel lesz, ez a terület időpont szerint még nincs feldolgozva, és a későbbiekben még bővebben tudósítunk róla. A másik projektünk két évre szól, a vajdasági népi táplálkozási szokásokat szeretnénk összegyűjteni, és szeretnénk ebből egy monográfiát készíteni Asztali áldás címen. Ezenkívül magánterületen is folytatok kutatásokat, ezt illetően Kishegyes főutcáját dolgozom fel nemcsak építészeti szempontból, hanem a parasztpolgári házakban folyó életet és családokat is szeretném bemutatni, hiszen kevesen élnek itt örökösök. Fontosnak tartom ezeket a régi szokásokat megörökíteni.

Seregély Orsolya

https://www.magyarszo.rs/hu/3676/kultura/183145/Elhivatotts%C3%A1g-%C3%A9s-elk%C3%B6telezetts%C3%A9g.htm